Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2016. tavasz (2. évfolyam, 1. szám)
Társművészetek
Fogalom és kontextus Az ünnepléskultúra jóval tágabb kategória, mint a fesztivál. Az ünnep és a fesztivál tudományos értelmezésének kialakulása a 19. századi antropológiában kezdődik (Gennep 2007), de a fesztivál szó már aló. században kialakul, használata azonban csak a 18. században terjed el, jelentése ekkor még csak az ünnep/ünneplés szinonimája. Új minőséget a művész és a művészet ünneplése adott, ezért tekinthető kiindulópontnak Wagner feszdválja tudományos nézőpontból. Az egyértelműsítés céljából kulturális vagy művészeti fesztiváloknak nevezem ezt a csoportot (a művészet szerepétől függően), megkülönböztetve a fesztivál formát átvett, de művészet ünneplése nélkül megrendezett fesztiváloktól. A középkori karnevál, udvari játékok és felvonulások kétségkívül ünnepek voltak, de nem a művész és a művészet ünnepei, hiszen a művész csak a romantika időszakában válik rajongás tárgyává. Ezért tér el az antropológusok által használt fesztivál fogalom más humán tudományágak fogalmaitól, hiszen nem a művészeti minőség szempontját veszik figyelembe. A történeti és antropológiai fogalom szerint a „fesztiválok rituális vágy ismétlődő rövidtávú események, melyen egy közösség tagjai azért vesznek részt, hogy megerősítsék és ünnepeljék a különböző társadalmi, vallásos, etnikai, nyelvi vagy történelmi kötelékeiket. ” 1 A művészet kifejezést e fogalom nem említi, de a művészet szerepének megítéléséhez sem ad támpontot, ugyanakkor egy állandó közösség létét feltételezi, mely megerősíti a társadalmi kötelékeket. A történeti és antropológiai fogalom sugallatával szemben a mai társadalmakban már csak ritkán vesz részt ugyanaz a közösség évenkénti rendszerességgel egy fesztiválon, a közösség évről évre változik korosztály, lakhely és jövedelem függvényében. Ezen kívül a modern kori fesztiválok tulajdonsága a tematizáció és a tömegkultúra területére való kiterjedés. Ez biztosítja a művészet és más szakma/termelési ág szerepét, de a célzott kommunikációs üzenetek megfogalmazását is. Ezért javaslom azt a fogalomhasználatot, mely szerint a fesztivál rendszeresen ismétlődő, rituális eseményekből álló tematizált ünnep, amely bemutatja a résztvevők alkotta közösség által vállalt identitást, alapértékeket és világlátást (Szabó 2014:20). E fogalomban a tematizáció biztosítja a művészet és más törekvések középpontba állítását. A gyakorlati életben működő fesztiválok vezetőinek szakmai elvárásai egy szempontot tesznek hozzá az elméleti fogalomalkotásokhoz: a fesztiválnak többnaposnak kell lennie (lásd. Wagner 2007). y\ fesztiválfogalmak és ünnepléskultúra illeszkedése 68
