Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2016. tavasz (2. évfolyam, 1. szám)
Társművészetek
* VABlKXAPI I JRiü: 3-ik szám. 1880. BUDAPEST. JANUÁR 18.XXVI [ évfolyam. PETŐFI KV ISSERETLEA FKFHFII ARCZkÉPE. I vetöfi Sándornak számos arczképe t is«nuri a közönség, s bár ezek közt __- valamennyiben vau közös, hasonlatos vonás, hogy melyik adja hivebben vissza Petőfi arczát, arra nézve elágazók a vélemények. Petőfi személyes ismerői közül egyik ezt, másik amazt tartja leghason- 1 óbbnak. K vélemény-elágazásnak sokféle oka lehet. Ilyen az, hogy egyik ebből, másik amabból a korából ismerhette Petőfit, kinek areza e különböző fejlődési időszakokban, mint minden emberé, szintén mehetett változásokon keresztül. Aztán tudjuk, hogy a különböző kedély ál lapot, hangulat is mennyire módosító kifejezést uyom ugyanarra az arczru. A másféle viselet, kivált a szakáQban és hajban, sokat változtathat egy arezon. S Petőfi ismerősei közt csak kevés volt olyan, a ki öt gyermekkorától egész haláláig ismerte. — pedig arra nézve. hogy a legjellegzetesebb vonásokat Petőfi arczán melyik képe adja vissza leghelyesebben, — uz ilyen lenne a legilletékesebb biró. De Petőfi meglevő arczképeire nézve még ezek sem tadnak megegyezni, b pl. Petőfi István, ki már csakugyan ismerhette testvérbátyját, polémiát folytatott e kérdés fölött Jókaival, a ki Petőfinek iskolatársa, s később dolgozótársa volt, kit mindennap láthatott. Hogy e kérdésre nézve még étidig megállapodásra jntni nem sikerült, annak egyik oka az is, hogy Petőfi ismeretes arczképeinek egy része idealizálva adja vissza a költőt, más része podig emlékezetből vau festve. Oly arczképe. mely természet után lett volna fölvéve, kevés maradt fönn. Az ismeretes dagnerrotyp-kép. mely Petőfi Zoltántól jutott ßeliczay ur birtokába, annyira elmosódott, hogy a fej körvonalain kívül egyebet alig ismerhetni föl rajta, az a retoucbirozás pedig, mely ez arczképe n eszközöltetett, már ismét vsak az emlékezet dolga. Arezképe. mely agy készült, hogy a költő festő elé ült abból a rzélból, hogy levétenék, alig van több a Baral>ásénál s az < Áriáiénál. Jókai ugyan említi, hogy 1842-ben lefestette Petőfit, de «• kép elveszett, s most se tudni, hol lehet. Ez alkalommal egy ily eredeti fölvétel alkalmából készült Petófi-arezkép másolatát mutatjuk be olvasóinknak. A kép eredetije körülbelül abban a nagyságban tünteti föl Petőfit, a milyenben arczképe költeményeinek 1848-iki kiadása előtt megjelent. Eredeti olajfestés, kis vászonlapon, s Petőfit kihajtott inggallérral, sötétzöld Attilában, fekete mellénynyel tünteti föl. Festője Petőfi egykori barátja. Mezei József, ki fiatal mérnök volt akkor Szatlimárou, mikor Petőfi Erdődre kezdett járni Szendrey Júliához, ltiskónál ismerkedtek meg egymással k Petőfi, Riskó, Pap Zsigmond és Mezei József aztán bizalmas băniţi kört alkottak, sőt Pap Zsigtnond, mint tudjuk, egy ideig verseny-, vagy legalább vágytársa is volt Petőfinek Julia körül. F.z időben, 1846-ban, vette le Petőfit Mezei. «Most jobban tudnám én lefesteni Petőfit, — mondá a súlyosan meglátogatott festő, — ha még egyszer ecsetet vehetnék a kezembe. Oly elevenen áll előttem areza. mintha most látnám, a __________________ PETŐFI SÁNDOR. mezei József fkstmknyf. után. Vasárnapi Újság, 1880. 3. szám
