Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2016. tavasz (2. évfolyam, 1. szám)

Szépirodalom

SZABÓ RÓBERT CSABA A bölényvadász

(regényrészlet)

Szabó Róbert Csaba

1 981-ben született Szilágybagoson. Legutóbbi kötete: Fekete Dacia - Erdélyi rémtörténetek. Libri, Budapest, 2012.

Negyedik napon aztán hajtáskor a mindenféle vad, szárnyas és vízi állat mellett hálót dobtak két kölyökre, akiket a rikoltozó hajtők tereltek mind kijjebb az erdőből. Fegyvert ugyan nem viseltek, de mégis megkötözve hagyták őket, mert néhányan esküdni mertek volna, hogy a zoványi haramiák közül kerültek ki. Tetézte a gyanút, hogy a Borzáshoz közeli részeken lónyomokat találtak, és ahogy összeszámolták, legalább harminc lovas leselkedhetett a ligetben, és már sokan tudni vélték, hogy a bölényvadászat nem más, mint fejedelemre való vadászat, a bölény pedig nem más, mint maga a fenséges fejedelem, és ezért úgy döntöttek, szünetet tartanak a vad utáni rohangászásban. Utóbb gyanússá kezdett válni az ispán is távolmaradásával, de hogy ötödik nap azután a fejedelem elé verte az isten haragja, a fejedelem aprólékosan megbocsátott, csupán azt kötötte ki, hogy a haramiaságot íziben számolja föl, amit a várispán becsülettel meg is ígért. Beszéltek még azután anyagibb természetű igényekről, mégpedig a vár megerősítéséről, amire a fejedelemtől ígéretet is nyertek, később meglátogatták a bagosi papot, aki elbeszélte a húsz évvel előtti tatárpusztítást, valamint megmenekülésének csodálatos históriáját.

Mondják és tudni vélik, hogy a fejedelmet azonban sikerült rettenetesen félre vezetni, mivel az embernek, aki magát várispánnak adta ki, semmi köze nem volt a várispánsághoz, aminthogy a tevének sem lehet a mennyországhoz. Azt pedig úgy lehetett elhitetni mindenkivel, hogy nem mutatta arcát senki ismerősnek szemtől szemben, meg aztán, ha mutatta is volna, az ispán igen nagy tekergésnek adta a fejét regnálása első esztendejének első napjaitól, aki nagy ritkán láthatta, utóbb könnyen össze is téveszthette. Esett, ahogy esett, a fejedelem két napig az álispán kíséretében beszélte az országos dolgokat, a várjavítást meg a vadászat fölöttébb szórakoztató kérdéseit, és amikor útjára bocsátotta, hogy a Borzás fölötti részeken szervezze meg a hajtást, és hogy az oláh falvakból is szerezzen embereket rá, mellé rendelte a két elfogott kölyköt is, akik húzódva, káromkodva, de végül csak vele tartottak.

A két kölyköt később a mindentudó Bándi juhos a ba-18