Végh Balázs Béla (szerk.): Sugárút, 2015. tél (1. évfolyam, 1. szám)
Társművészetek
MUHI SÁNDOR tárlatvezetései 1. Humoros, szórakoztató művészettörténet Muhi Sándor 1945-ben született Szatmárnémetiben. Grafikus, művészeti közíró. Milyen ember a képzőművész? A szatmári származású Pászkán Misi szerint elpusztíthatatlan, természetesen. Mindezt nemcsak hiszi, hanem szerteágazó és hihetetlenül gazdag alkotói tevékenységével nap, mint nap igazolja, erősíti. Az utóbbi hónapokban alkotásai reprodukcióinak százait tettem közzé világhálós oldalaimon, amelyek között vannak önálló grafikai sorozatok, rajzzal kiegészített fotók, illetve számítógépes grafikák, látványtervek, sok tucat kerámiatárgy tervrajza, művészfotók és még hosszan sorolhatnám. A fentiekkel azt is üzeni, hogy a művészet és a művészek folyamatosan képesek megújulni, játékosságukkal, fantáziájukkal, hitükkel eddig egyetlen társadalom, vezető réteg, konjunktúra sem tudott mit kezdeni. Pedig, miközben a hitelességükbe, példaadásukba, igazmondásukba, ismertségükbe, népszerűségükbe kapaszkodtak, mindent megtettek azért, hogy saját magukhoz hasonlóvá, vagyis manipulálhatóvá, megalkuvóvá, egyszóval kihasználhatóvá formálják őket. A kísérletek rendre kudarcot vallottak, és ezen megítélésem szerint nincs mit csodálkozni. Apró előnyökért sikerült ugyan kihasználni, megtörni, elkényelmesíteni néhány tucat gyengébb jellemű embert közülük, de a művészeten nem esett csorba, hiszen a megalkuvók, illeszkedők, megalkuvó és illeszkedő produktumaikkal automatikusan kiiktatták önmagukat az alkotók sorából. 2014-ben különleges ajándékot kaptam Németországból, Pászkán Mihály elküldött 100 arcképet, amelyek a 19. század végétől napjainkig a képzőművészet nagyjait mutatják be. Ezt a 2015-ös, feljavított, kiegészített változat követte, amely folyamatos közlése napjainkban is zajlik az egyik általam szerkesztett világhálós oldalon (hţţpş :/ /www. facebook.com/muhisandor). Szándékosan kerülöm az ábrázolás kifejezést, hiszen nem a szó szoros értelmében vett arcképekről van szó, itt a hasonlóság, felismerhetőség a szokványostól eltérő módon érvényesül. A legtöbbjük neve még a kívülállók számára sem hangzik idegenül, hiszen nem szükséges ahhoz művészettörténésznek lennünk, hogy ismerjük Paul Gauguin, Alberto Giacometti, Wassily Kandinsky, Kassák Lajos, Paul Klee, Gustav Klimt, René Magritte, Edouard Manet, 66
