Dobrescu, Adela (szerk.): Samcult. Revistă de cultură şi civilizaţie (Satu Mare - Mátészalka, 2010)
Dr. Bodnár Zsuzsana: A hagyomány szigete. Egy szamosszegi lakóház története
A hagyomány szigete Egy szamosszegi lakóház története (Hagyományos lakásbelső1 Szamosszegen 2010-ben) Dr. Bodnár Zsuzsanna Az emberek többsége, ha belép egy idegen házba, önkéntelenül körülnéz, és a látottakat összehasonlítja saját háza, lakása tárgyaival. Benyomásai alapján próbál tájékozódni: milyen emberek lehetnek vendéglátói, miben különböznek tőle s házától, és miben hasonlítanak hozzá és az otthonához. Anélkül, hogy különösebben elemezné a látottakat, következtetéseket von le, véleményt formál a ház tulajdonosairól. A környezet, amelybe bevezetik, leültetik, visszahat viselkedésére, közérzetére.2 Harminc éves szakmai pályafutásom egyik maradandó élménye, amikor 2010. március 12- én (havas esőben) először jártam Szamosszegen özv. Kosa Albertné házában. Mint a hagyományos lakáskultúra kutatója, megdöbbenve nyitottam be a tájháznak is beillő lakóházba. A házba belépve, már az első érzésem az volt, hogy ide még nagyon sokszor vissza kell jönnöm. Kosa Albertné és lányai szeretettel és tisztelettel fogadtak, és segítették néprajzi gyűjtőmunkámat. Második utam során már felnőtt unokájával együtt fogadott, aki ugyanolyan szeretettel várt, hiszen „belenevelődött” a vendégfogadásba. Már az első találkozás alkalmával igazat adtam a település krónikásának, Losonczi Lénának, aki a következőket írta könyvében: „A szamosszegi ember egyszerű, komoly, inkább derűs, mint borús. Szókimondó, egyenes jellem. Jó kedélyű, tréfálkozó.”3 Ugyanez elmondható a 91 éves Kosa Albertné Puskás Irénke nénire is. 1 Hagyományos lakásbelsőről addig beszélhetünk, amíg egyes közösségek nagyjából azonos fajta, hasonló stílusjegyeket viselő bútorokat használnak, s azt a házakban azonos módon rendezik el. (DELI Edit: Lakásbelső, bútorok. Megjelent: Gazda László - Varga Gyula (szerk.): Hajdú-Bihar megye népművészete. Budapest, 1989, Európa Könyvkiadó. 133 p.) 2 S. Nagy Katalin: Lakberendezési szokások. Budapest, 1987, Magvető Kiadó. 7 p. 3 Losonczi Léna: A Szamos szeg-letében. Szamosszeg, 2007, Szamosszeg Község Önkormányzatának kiadása. 67 P-88 Kása Albert és Kása Albertné (Puskás Irén) 1995 körül A parasztság életével legszorosabb kapcsolatban a ház áll: az védi meg az időjárás viszontagságai ellen, teret ad az élet különböző mozzanatainak, a munkának, szórakozásnak, mindezek mellett tároló helyiség is.4 Ugyanakkor a lakás az életmód, a foglalkozás és a gazdasági helyzet egyik közvetlen tükrözője is. Vajkai Aurél hívta fel a figyelmet arra, hogy a lakáskultúrán belül a lakóház berendezésének, beosztásának leírása, elemzése minden gazdasági, történeti, esztétikai szempont érvényesítése mellett is csak holt anyag marad a mindennapi élet rendje, a házhoz kapcsolódó szokások nélkül.5 Ezért tanulmányomban fontosnak tartom a lakásberendezés mellett a lakóház életének bemutatását is. 1937-től kezdődően egy olyan házberendezést szeretnék bemutatni, melyet egyetlen gazda családja használt, illetve használ napjainkban is. Paraszti porta - népi építészet A lakóházat az 1880-as években id. Kosa 4 Vajkai Aurél: A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Klny. A magyar népkutatás kézikönyvéből. Budapest, 1948. 3p. 5 Vajkai Aurél: Elet a cserszegtomaji házban. Megjelent: Ethnographia LIX. Évf. 54-72. Budapest.
