Dobrescu, Adela (szerk.): Samcult. Revistă de cultură şi civilizaţie (Satu Mare - Mátészalka, 2010)
Dr. Bodnár Zsuzsana: A hagyomány szigete. Egy szamosszegi lakóház története
Albert építette, aki a 91 éves Irén néninek az apósa volt, s a ’14-es háborúban meghalt. A néni, Kosa Albertné Puskás Irén 1919-ben született, s férjhez menetele óta (1937), 73 éve él ebben a házban. Elmondása szerint a férje, Kosa Albert hozta ebbe a házba, aki két éve, 93 éves korában halt meg. A házaspár kilenc holdon gazdálkodó, a faluban köztiszteletben álló, rendes, szorgalmas család volt. Földjükön dolgoztak, gazdálkodtak, s három lánygyermeket neveltek fel. A hosszú, keskeny szalagtelek, amelyen a ház áll, hűen visszatükrözte az itt élők gazdasági tevékenységét. Az udvar soros beépítésű. A beépített lakóházas telek három funkcionális részből állt: az udvar, a rakodó vagy gazdasági udvar, és a kert.6 Legtöbbször kerítés választotta el ezeket egymástól. A lakóudvar első része és a ház előtti rész a virágos kert volt, a háziasszony szépérzékét, igényességét mutatta, illetve a mai napig is mutatja. A középső rész, a gazdasági udvar szolgálta az állattartást. A kert általában két részből állt, az elkerített kiskert a konyhakerti növényeknek és a nagykert. A ház a falu központjában, a Laczfy nádor utca 7. szám alatt, kissé beljebb, csendes helyen áll. Eredetileg egy kis ház volt: szoba, pitvaros szabadkéményes konyha, alsó szoba, oldaltomáccal. Ez a ház tágabb értelemben az ún. alföldi háztípushoz tartozik. A lakóház „alja” tégla, falazata vályog, tetőfedő anyaga cserép. A lakóház képe napjainkban Ez azzal is magyarázható, hogy a faluban a Steiner testvérek tulajdonában volt egy cserép- és téglagyár, amely az 1930-as évekig biztosította az építkezésekhez szükséges alapanyagot. Itt igen jó minőségű, tartós cserepeket készítettek. A lakóház szarufás, nyeregtetejű épület, trapéz alakú deszka oromfallal, két szellőzőnyílással, vízvezető deszkával. A helyiségek földpadozatosak a mai napig is (pvc burkolattal), borításos deszkamennyezetűek, mestergerendája soha nem volt az épületnek. A keresztgerendák a gróf erdejéből valók. A vályogot a faluban élő cigányok vetették, az ácsmunkát a falu ügyes kezű ácsai végezték. A ház kalákában épült. A szabadkéményt lebontották, majd lepadlásolták. Az utcafrontra eredetileg két kisebb ablak nézett (olyan, mint a jelenlegi udvarra néző ablakok), de az 1970-es A lakóház alaprajza, a tisztaszoba 1937-nek megfelelő berendezésével I---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 6 Losonczi Léna: i. m. 51 p. 89
