Dobrescu, Adela (szerk.): Samcult. Revistă de cultură şi civilizaţie (Satu Mare - Mátészalka, 2010)
Varga Emese: A Szamosszegi falvédőgyűjtemény bemutatása
Ebből is van több példány apróbb eltérésekkel. Az imákat tartalmazó falvédők feliratai: “Mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma”, “ Isten Békéje lebegjen e ház felett”, “Isten Áldása lebegjen e ház felett”, “ Isten legfényesebb napsugara világits be e házba”. Szamosszegen református vallásu emberek élnek, mégis használtak katolikus jellegű falvédőket, mint például: “Szűz Anyának könyörögj érettünk.”. Leonardo da Vinci Utolsó vacsora cimü festményének megjelenítése falvédő formájában igazolja Sinkó Katalint: “A vallásos ábrázolásokon belül számos kompozíció reneszánsz eredetű, melyet a romantikus, nazarénus festészet fogalmazott újra, és ebben a formában popularizálódtak. Elterjedésük során egyre inkább vulgarizálódtak, és a “közérthetőség” vagy inkább “köztetszetősség” újabb és újabb fénymáza vonta be őketf...) A kis nyomtatott szentképecskék által közvetített kompoziciós “modellek", redukált ikonográfiái sémák számos falvédő emblematikus tartalmát alkotják, jeléül annak, hogy ez a képi motivumkincs a legszélesebb rétegek számára is ismert volt. ”3 A második típusba sorolhatjuk a hétköznapi normatívákat - háziasszonyt dicsérő feliratok, konyhai aranymondások, közmondások. Ezeken a falvédőkön általában szorgoskodó háziasszony látható, vagy a tisztaságtól ragyogó szép edények, esetenként virágcsokor vázában, vagy viragos, gyümölcsös kompozíció. Bármi is jelenjen meg a falvédőn, kötelezően valamilyen keretben van elhelyezve. Itt említeném meg a frappáns megjegyzéseket tartalmazó feliratokat, mint: “ Az én férjem sok pénzt keres, azért főzök tyúk húslevest.”, “ Szomszéd asszony elmehet, itt pletykázni nem lehet.”, “ Itt kínálva nem lesz senki, de jól lakhat mindenki.” Hankiss Elemér szerint: “A magyar falvédő-kultúra nem családközpontú, hanem asszonyközpontú volt. És meg lehet kockáztatni azt az állítást is, hogy a falvédő- kultúra kivirágzása nálunk a női öntudatosulás egyik első, széles körű társadalmi megnyilvánulása volt. A falvédő 3 Sinkó Katalin, A falvédők képi világa, In: Feliratos falvédők (szerkesztette Kovács Ákos), a Corvina Kiadó, Budapest, 1987 , pg. 29 60