Diaconescu, Marius (szerk.): Nobilimea romanească din Transilvania (Satu Mare, 1997)
Engel Pál: Hunyadi pályakezdése
kronológiájával sem volt tisztában^. Ma, amikorra az ismereteink összehasonlíthatatlanul kibővültek, nem felesleges a témát újból elővenni. Az alábbiakban tehát Hunyadi pályakezdő éveit tekintjük át, különös tekintettel azokra a személyekre, akikkel ekkoriban kapcsolatba került. Előbb sorravesszük azokat az adatokat, amelyek életének erre a szakaszára vonatkoznak, és megpróbáljuk kritikailag megrostálni őket. Ezután teszünk arra kísérletet, hogy az ílymódon szelektált adatokat elfogadható időrendbe tegyük. 1. Újlaki Miklós. A rá vonatkozó adat viszonylag korai és feltétlenül hiteles. Kapisztrán János írja 1456-ban III. Calixtus pápához írott levelében, megemlékezve az épp elhunyt Hunyadiról: "[A Mindenható] azonban hozzá hasonló férfiút állított a helyébe, Újlaki Miklóst, akinek hatalmas és erős vezetése alatt kezdte volt öt vagy hat lóval katonai pályáját"^. Nyilvánvaló, hogy Kapisztrán ezt nem mendemondák alapján állította, hanem tudta, mégpedig valószínűleg magától a hadvezértől. Támogatja az értesülését mindaz, amit a két főúr kapcsolatáról tudunk. Hunyadi és Újlaki pályája 1440-től kezdve a lehető legszorosabban összefonódott. Az első években, 1446-ig közösen viselték legtöbb tisztségüket, így az erdélyi vajdaságot, a Szörényi bánságot, a székelyek ispánságát, a belgrádi kapitányságot és számos megye ispáni tiszjét. Amikor pedig Hunyadi kormányzó, majd főkapitány lett. Újlaki mindvégig barátja és megbízható szövetségese maradt^. Szoros kapcsolatukra mutat némely familiárisuk pályája is. Györgyi Bodó Gergely (később Mátyás tárnokmestere), Álmosdi Csire Barnabás és Gutori Nagy László Újlaki megbízható familiárisaiból váltak egy időre vagy végleg Hunyadi bizalmi embereivé. A Sóvári Sós-testvérek közül György Hunyadinak, István Újlakinak állt a szolgálatában. Laki Túz János, aki később Mátyásnak is kedvence volt és a horvát-szlavón bánságig vitte, Újlaki egyik vezető familiárisának volt a fia^. ^ "akár volt bán valamelyik Újlaki ez időben, akár nem", Oszvald i. m. 46. ^ "Substituit tarnen [Altissimus] nobis non imparem sibi virum. Nicolaum de Huylack, sub cuius dominatu valido et potenti ipse idem Joannes cum quinque ve! sex equis suam militiam inchoavit." Wadding, Lucas: Annales Minorum seu trium ordinum a S. Francisco institutorum. 3. ed. XII. tom. Ad Claras Aquas, 1932. 432. 6 Engel: Hunyadi 117-119. ^ Engel Pál: Magyarország világi archontológiája (1301-1437). I-II. (alább: Engel: Archont.) Budapest, 1996. IL, a megfelelő neveknél. 93