Diaconescu, Marius (szerk.): Nobilimea romanească din Transilvania (Satu Mare, 1997)
Engel Pál: Hunyadi pályakezdése
Kapisztránnak abban az állításában mindamellett kételkednünk kell, hogy Hunyadi ifjúkorában magát Újlaki Miklóst szolgálta. Újlaki 1413 táján született^, és így 1434-ben még fiatal volt, amikor Hunyadi már Zsigmond udvarában szolgált. Hunyadi ifjúsága idején az Újlaki család feje még nem ő, hanem jóval idősebb bátyja, István macsói bán volt, aki 1430-ban a husziták elleni harcban esett eÚ. Hunyadi feltehetően az ő kíséretében szolgált, és ezen a módon került kapcsolatba urának akkor mintegy 16-17 éves öccsével, amiből aztán a jelek szerint életre szóló barátság szövődött. 2. Lazarevit’ István szerb fejedelem. Kapisztránnál valamivel későbbi és természetesen kevésbé jól értesült szerző a bizánci Laonikos Chalkokondylas, aki szerint Hunyadi ifjúként "elment a triballoszok fejedelméhez, a zsoldjába szegjdve jó ideig időzött nála, és bármit bízott rá a fejedelem, abban merészséget és buzgalmat tanúsított"^. A görög szerző ezután elbeszél egy farkaskalandot is, amelynek Hunyadi volt a hőse. A "triballoszok" fejedelmén Lazarevit’ István szerb despota értendő, aki 1427. júniusban halt meg. Hunyadi nála való szolgálatának emlékét a szerb népballadák is megőrizték, sőt "Lázárévic fiának tartja hősünket a népes termék s leányának Hunyadi nővérét, kitől Székely János, Hunyadi unokaöccse született" * 1. Van egy további mozzanat, amely a bizánci történetíró adatának hitelessége mellett szól, ez pedig Hunyadi házassága. Szilágyi Erzsébet apjáról, Lászlóról tudjuk, hogy 1426-ban a despota szolgálatában állt, sőt annak egyik vezető familiárisa volt. Kézenfekvő, hogy Hunyadi ezen a módon került ismeretségbe apósával, és az is lehetséges, hogy a fiatalok egybekelésére még Lazarevit’ életében sor került. ^ Először egy 1414. évi oklevélben említik: Zsigmondkorí oklevéltár. IV. k. (1413-1414). Szerk. Borsa Iván. Budapest, 1994. 2047. sz. Fügedi Erik ezek szerint tévesen tette a születését 1417-re (A 15. századi magyar arisztokrácia demográfiai viszonyai. Történetistatisztikai évkönyv 1963/64. 40-41). ^ Tóth-Szabó Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Budapest, 1917. 100. Laonici Chalcocandylae Historiarum demonstrationes. Af fidem codicum recensuit ... Eugenius Darkó. 2. tóm. Budapestini, 1923. 33. * * Oszvald /. m. 50. 94
