Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Buzás Gergely - Eszes Bernadett: XI. századi görög monostor Visegrádon
53 XI. századi görög monostor Visegrádon mellett szerepel Visegrád neve is, mint a király alapítványa.22 Néhányan azonban megkérdőjelezték I. András alapítását.23 Mivel azonban a Gellértlegenda határozottan I. András királyt tartja alapítónak, véleményem szerint nincs okunk más személyt keresni a monostor alapítása mögött. Az alapítás pontos időpontjára vonatkozóan azonban sajnos nem áll rendelkezésünkre írásos adat, ezért csak azt mondhatjuk bizonyossággal, hogy arra valamikor I. András uralkodásának idején, azaz 1047-1060 között került sor.24 A monostor első lakói. A szerzetesek rendi hovatartozását illetően a kutatók szinte egybehangzó véleménye az, hogy a kolostort bizánci rítusú, bazilita szerzetesek számára alapították. A kérdés azonban azért is lényeges, mert egyetlen forrás sem mondja ki valójában, hogy Visegrádon baziliták voltak, erre csak Honorius pápa (1216-1227) 1221. április 20.-án az esztergomi érsekhez és a pilisi apáthoz írt levelének „görög” megjelölésből következtethetünk.25 Ez még világosabbá válik, ha az 1221-es oklevél grecos szavát összevetjük az oklevél ugyanott szereplő monachos latinos kifejezésével. Latin szerzetes ugyanis nem létezik, csak latin rítusú illetve a liturgiát latinul, illetve görögül használó szerzetes. De kik azok a baziliták? Az ortodox szerzetességen belül ugyanis nem beszélhetünk olyan, ún. rendekről, mint a nyugati szerzetesrendek esetében. A szerzetesek mindnyájan egyetlen testvériség tagjai, jóllehet mindegyikük egy bizonyos monostorhoz tartozik, a szabályok azonban monostoronként eltérőek.26 Nagy Szent Bazil vagy Vazul (329—347)27 Nazianzi Szent Gergely közreműködésével két regulát szerkesztett, melyek közül a hosszabb, a 22 „ipse enim rex pietate ualde christianus duó monasteria construxit Tychonium et iuxta Visegrád” SRH, II, 503. 23 Timkó Imre nézetei szerint András nem alapító, hanem csak megerősítő szerepet játszott a monostor életében, amely egy régi, szláv szerzetesi központként működött, célja pedig a környékbeli zebegényi és pilisi remeték összefogása volt: Timkó 1970, 729; Timkó 1971, 399. Hasonlóan vélekedik Pirigyi István is, aki szerint már Szent István király idején is éltek itt szerzetesek: Pirigyi 1990, 49. 24 Természetesen többen is megpróbáltak ezen az intervallumon belül egy konkrét dátumot keresni, amely az alapításra vonatkozhatna. így Rupp Jakab az alapján, hogy Szent Gellért nagylegendája a tihanyi apátság után sorolja fel a visegrádit, időben is későbbinek veszi, ezért a Szent András monostor alapításának időpontját 1055 és 1060 közé tette: Rupp 1870-1876,1, 48. Hasonlóan 1055 körüli alapítást határozott meg Héjj Miklós is: Héjj 1956, 10. Az előbbi nézetekkel szemben állt azonban egy olyan vélemény, mely szerint a monostort még 1055 előtt, I. András uralkodásának elején alapították: Dercsényi 1951, 12.; Sztripszky 1913, 384. 25 „ ... Abbatia de Wisagrade Vesprimiensis diocesis, in qua ius obtinet patronatus, grecos habet monachos, et habuit ab antiquo, in quorum manibus abbatia ipsa adeo in spiritualibus et temporalibus est collapsa, quod nisi persone instituantur ibidem vicinis ecclesiis lingua et vita conformes, vix aut numquam adiciet, ut resurgat: quare postulavit instanter, ut ibi monachos latinos institui de nostra permissione liceret...” Theiner, I, 29. No. 53., F. II1/1. 310-311.; Veszpr. Püsp. Okit, I, 54.; Pest m. tört. oki, 4. 26 Nagy 1998, 5. 27 Puskely 1999, 21-22.; Puskely 1995,1, 86-94.; Vanyó 1980, 587-596.
