Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Obiective / Esettanulmányok / Case Studies - Buzás Gergely - Eszes Bernadett: XI. századi görög monostor Visegrádon
BÚZÁS Gergely - ESZES Bernadett 54 szerzetesi élet alapjait kérdve kifejtő szabályzat az alapja a mai napig a keleti szerzetességnek. Hangsúlyozta a szerzetesek számára az engedelmesség, szegénység, tisztaság, visszavonulás és lemondás fontosságát, valamint a ruházatban, élelemben, lakásban és alvásban a legszükségesebbekre szorítkozást. Előírta még a munka, az imádság és a testvéri szeretet fontosságát a szerzetesi életben. A szabályzat hamarosan elterjedt, különösen Oroszországban, ahol virágzásának idején 500 kolostort számlált.28 Maga a „bazilita” megnevezés akkor helyes, ha újkori történeti munkákban a Római Katolikus Egyházzal egységre lépett ún. görög katolikus vagy unitus (magyar, román, ruszin) szerzetesekre alkalmazzák.29 Ők valóban egy latin mintára átformált szerzetesrend, a bazilita rend tagjai. Itt említeném meg Karácsonyi János azon feltételezését, mely szerint a monostort I. András nem bizánci, azaz görög rítusú szerzetesek számára alapította, hanem a Sázavából elűzött, latin rítusú, de szláv nyelvű bencéseknek, menekülő veje, Vratislav kedvéért.30 Vratislav pedig, mihelyt visszakerült trónjára, visszahívta a sázavai bencéseket s a monostor így kiürült. Az üres falak közé pedig majd I. Géza király (1074-1077) telepíti be a feleségével, Szünadéne bizánci hercegnővel érkező görög szerzeteseket.31 Kérdéses azonban a szerzetesek nemzetisége: görögök, akik görögül beszéltek vagy pedig szlávok, akik bizánci, azaz görög rítusúak voltak.32 Erre vonatkozóan nehéz egyértelmű választ adni, véleményem szerint figyelmesen meg kellene vizsgálnunk hozzá a korabeli orosz egyház helyzetét is, ahol ebben az időben a püspökök többsége görög származású volt33 és a szerzetességben is erőteljes volt a görög befolyás.34 Az elhangzott különböző vélemények bemutatása mellett azonban nem szabad elfelejtkeznünk a források elsődleges szerepéről, ezért érdemes rájuk 28 Puskely 1990, 21-22. 29 Nagy 1998,5. 30 A sázavai bencéseket Timkó Imre is említi a visegrádi monostorral kapcsolatosan, szerinte itt találtak menedéket a menekülő szerzetesek, de véleménye szerint a monostor lakói elsősorban az Anasztázia hercegnő kíséretében levő orosz szerzetesek voltak: Timkó 1971, 399. 31 Karácsonyi 1927, 18-20. 32 E kérdés eléggé megosztotta a kutatókat, mindkét véleménynek akadtak szép számmal képviselői. A kolostor lakóit görögöknek véli többek között Balics Lajos, Csemegi József, Moravcsik Gyula, Gutheil Jenő és Karácsonyi János: Balics 1885-1890, II/l, 214.; Csemegi 1946, 402.; Moravcsik 1938, I, 418.; Gutheil 1977, 149.; Karácsonyi 1924, 30. Szláv nemzetiségű szerzeteseket feltételez Dercsényi Dezső, Kádár Zoltán, Timkó Imre, Makkai László, Kniezsa István, és Pirigyi István: Dercsényi 1951, 12.; Kádár 1957, 406.; Timkó 1971, 399.; Makkai 1958, 69.; Kniezsa 1974, 1. 87.; Pirigyi 1990, 1. 51. Moravcsik Gyula pedig a görög és szláv szerzetesek együttlakását tartotta elképzelhetőnek: Moravcsik 1970, 114. n Font 2005, 105. 34 Az 1050 előtt alapított kijevi Barlangkolostort az Athos hegyről érkező Antonyij hozta létre, majd a század utolsó harmadában a monostor felvette az Athos-hegyi Sztudion monostor szabályait. Font 2005, 120.
