Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)

Serii de monumente / Emlékcsoportok / Monument-groups - Sófalvi András: A Sóvidék románkori egyházi építészetéről

A SÓVDDÉK ROMÁN KORI EGYHÁZI ÉPÍTÉSZETÉRŐL SÓFALVI András Sóvidék korai egyháztörténetéről és egyházépítészetéről kevés adat áll rendelkezésünkre. Az elmúlt évek folyamán a Sóvidék területén végzett szisztematikus terepbejárásaim, felméréseim és forrásgyűjtéseim egyik meghatározó részét képezik a középkori és kora újkori egyházi építészetre és egyháztörténetre vonatkozó kutatások.1 A tanulmányban a Sóvidék Árpád-kori egyházi építészetének eredményeit összegzem, melyek alatt többnyire román kori építészeti emlékek értendők. Az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékek sóvidéki adatai közvetett módon két román kori templom (plébánia) meglétéről tanúskodnak. Ezek mellett, a felsősófalvi református templomban 1999-ben végzett leletmentés során egy késő román kori szentély került napvilágra. A sóvidéki települések határában található kápolnák egy része pedig Árpád-kori múltra tekint vissza. (Felső)Sófalva első temploma 1999 augusztusában a felsősófalvi református templomban leletmentő feltárásra került sor, a templom meggombásodott padlózatának cseréje folyamán. A mai padlózat szintjéig feltöltött, átnedvesedett törmeléket ki kellett hordani, az új padlózat ismételt meggombásodása elkerülésének érdekében. A munkálatok folyamán olyan megfigyeléseket tehettünk, amelyek révén jelentősen gazdagodott Sófalva középkori templomáról eddig alkotott képünk. A régi templomhajó falai már a gerendázat alatt közvetlenül megjelentek, lényegében az elbontott templom alapfalait arra használták fel, hogy rájuk fektessék merőlegesen a mai templompadló gerendáit. A törmelék kihordása után letisztítottuk a falakat és részletes fotó-, rajz- és leíró dokumentációt készítettünk.2 A leletmentés során a középkori templom északkeleti térfelében a hajófal alapjai, a diadalív alapozása, a gótikus szentély falának részlete és a román kori szentély visszabontott maradványai kerültek napvilágra (1. ábra). A középkori templom bontásából származó építési törmelék kihordása után a középkori és kora újkori templom agyagpadlója tűnt elő, ennek átvágására és sírok kibontására nem volt lehetőség. 1 A kutatott egyházi emlékekről megjelent előtanulmányaim: Sófalvi - Szász 2000: Sófalvi 2001a; Sófalvi 2001b. 2 A leletmentést mindössze öt nap alatt végeztük el a falu néhány segítőkész lakójával és Szász Tibor lelkésszel együtt. Az egyházközség kérésére, valamint anyagi fedezet és megfelelő kutatói háttér (felszerelés, szakemberek stb.) hiányában a munka folytatására nem vállalkozhattunk. A feltárás részletes leírására ld. Sófalvi - Szász 2000, 5-7.

Next

/
Thumbnails
Contents