Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Serii de monumente / Emlékcsoportok / Monument-groups - Sófalvi András: A Sóvidék románkori egyházi építészetéről
SÓFALVI András 38 A félköríves szentélyzáródású, támpilléres késő román kori templom, analógiái alapján3 a XIII. század második felére datálható. Sófalva első ismert középkori egyházának építői a XIII. század elején betelepült székelyek. Ennek alapján igazolódott az a sejtés is, miszerint Sófalva - mint neve is mutatja Korond és Sóvárad mellett a Sóvidék legkorábbi székely települései közé tartozik, szentélye pedig a legkorábbi egyházépítészeti elem, amit jelenleg a környéken ismerünk.4 Egyelőre csak feltevés, hogy korábbi templom nem állott Sófalván, ez ellen vall két - nem perdöntő - megfigyelés: a templom hajójának falköpenyei közé betömött fekete, steril föld, és a szintén lelet nélküli félköríves szentély alatti fekete réteg. A XIII. századi templom építésekor nem bolygattak meg korábbi maradványokat. Tehát a kutatás jelenlegi helyzete alapján azt mondhatjuk, hogy a félköríves szentélyzáródású templom Sófalva első, ma ismert temploma. A feltárt szentélyfal ívelése alapján kiszerkeszthető volt az apszis5, amely ebben a formájában kissé aránytalannak tűnik. A mai templom nyugati sarkától 2,70 m-re keleti irányban a fal alól egy 1,40 m szélességű támpillér (?) vége látszik ki. Ez alapján határoztuk meg a román kori templom nyugati záródását. Az így nyert alaprajz természetesen csak tájékoztató jellegű. Valószínűleg már ekkor létrehozták a délnyugatra meredeken lejtő domboldal máig megmaradt teraszos kiképzését, megkönnyítve ezzel a templom körüli járást. A román kori templomok térszerkezetében elég ritka a hajóval egy szélességben induló szentély. Székelyföldi párhuzama Kézdikővár-Faluhelyen került napvilágra (2. ábra).6 Székelyföld középkori történetének egyik legfontosabb forrását képezik az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékek.7 Sófalvát mint egyházi tizedet fizető települést az összeírások nem említik, pedig a fentiek ismeretében biztosan állítható, hogy a falunak ekkor már jó néhány évtizede áll a temploma. Feltehetőleg ekkor még nem önálló plébánia vagy nem rendelkezik a pápai 3 Pl. a szentábrahámi templom, Id. Benkő 1992, 214. 4 Egy hengertagos idomtégla a küsmődi templom késő középkori építészeti elemei között arra utal, hogy Küsmődnek már a XII—XIII. században állhatott az első temploma, ld. Dávid 1981, 190-191. Módosított keltezése: Benkő 1992, 27. 5 A szerkesztésben a szentélyfal adott ívén kívül a torony nyugati falán látható lenyomat is segítségünkre volt, melynek segítségével meghatározhattuk a templom szimmetria-tengelyét. A félköríves szentély vonalát két körívből lehetett kiszerkeszteni. Hozzáteszem, hogy megfigyeléseim szerint a félköríves szentélyek legkevesebb két ívből szerkeszthetők ki. Az egyetlen körzőnyílással meghúzható szentélyek az ún. patkóíves szentélyek. A rekonstrukció természetesen annak a feltételezésnek az alapján készült, hogy a későbbi, gótikus és a román kori hajó (illetve szentély) szélessége megegyezett, és nem került sor a szentély szélesítésére a késő középkorban. 6 Székely 1990, 8.,*13. ábra. A szerző a kézdikővári tempomot a XII. századra keltezi, szerinte a templomot már a XIII. elején elhagyták. A sófalvi templom a támpillér(ek) megléte alapján keltezhető a XIII. század második felére. 7 Teljes közlésére ld. Monumenta Vaticana 1.
