Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Restaurări / Helyreállítások / Restoration - Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi református templom felújításai
Szabó Tekla 278 László tulajdonába kerülése, vagy a királyi birtokba való visszaszerzés is lehetett - ennek ellenére elsődleges funkciója inkább liturgikus (2. kép). A templomhajó északi, keleti és déli oldalát teljesen befedő freskóciklust egy felirat 1311 -re keltezi.3 Krisztus és Mária életét bemutató ábrázolások felehetően már királyi megrendelésre készülhettek, erre utalnak az Árpád-házi pajzsos katonák megjelenítése. így, a szepeshelyi és a cserkúti freskók mellet, egyike a 14. század elejére felirattal keltezett emlékeknek. Jelentőségét emeli a hiteles, eredeti állapot.4 A falu papját 1315-ben említették, 1332-1333-as pápai tizedjegyzékben a megye legtöbbet fizető helysége volt. A 14. derekáról hiányos képet a hátszegi vár adataival egészíthetjük ki. A települést, kissé nagyzolva 1366-ban városként emlegették, jelentőségét területén - a mai Váralján - álló vára, királyi udvara emelte. Ferences kolostora Nagy Lajos korában, 1350 után épült.5 Ennek felvirágzásnak tudható az őraljaboldogfalvi templom harmadik, 1380 körüli építési periódusa. Ekkor is nyugati részét gazdagították új elemekkel: a toronyszentélyt mérműves ablakkal nyitották meg, ezzel is bizonyítva a tér fontosságát, és természetesen azt, hogy szerepe nem szűnt meg az újabb nyugati karzat felépítésével. Ugyanekkor a karzataljba kozmateszk képkeretbe szerkesztett festmények készültek.6 3 HflJSfTJA ECLE[SIA EST DJEDICAT[A] / PRO [HONORÉ] BE(A)TE G[ENITRICIS] AN(N)0 D(OMI)NI/M° CCC°] VND(E)ClMO: Entz 1967. 247. 4 Az északi oldal alsó képsorában Mária gyermekkorának ritkán ábrázolt ciklusa látható (Anna, majd Joachim angyali üdvözlete; Találkozás az aranykapu előtt; Mária születése; Mária a főpapok előtt). A középső regiszterben az ablakok alatti kultuszképekkel megszakítva (Imago Pietatis; Két koronás vértanú szűz) Krisztus kinyilatkoztatásának jelenetei (Krisztus bemutatása a templomban; Krisztus mennybemenetele; Krisztus színeváltozása) kaptak helyet. A diadalív felőli első képkeretben Krisztus bevonulása Jeruzsálembe jelenettel a Passió kezdődik. Az alatta lefestett Szent Kereszt legenda a nagypénteki liturgiához kapcsolható. A diadalíven folytatódik Krisztus szenvedéstörténete (Keresztvitel; Keresztrefeszítés és a Levétel a keresztről). A diadalív szárán balról az Angyali üdvözlet, jobbról Krisztus születése látható, ez utóbbi a déli falon a Háromkirályok imádásával egészül ki. A déli oldal a diadalív felőli középső falsávjában a Máriaciklus Mária halála jelenettel, fölötte pedig Mária koronázásával zárni. A bal ablak alatti püspökszent (Szent Miklós?) kultuszképe választja el az Utolsó ítélet jeleneteitől. Az alsó mező tartalmazza az 1311 -es feliratot. 3 Őraljaboldogfalva történeti helyzetéről: Györffy 1987. 288.; Rusu 1997. 33.; Rusu 1999. 123.; Popa 1988. 255.; Lupescu 2001-2002. 7-34. 6 Entz a nyugati karzat alatti ábrázolásokat egységesen a 14. század közepére datálta: Entz 1967. 241-151. Bratu a 14. század végét javasolta, elkülönítve a déli oldal későbbi donátor képet: Bratu 1985. 199-232. Drăguţi, Vătăşianu és Cincheza-Buculei a 15. század elejére keltezték a karzatalj összes freskóját: Vătăşianu 1959. 397-402.; 760-761.; Drăguţ 1970. 11-17., 41-42.; Drăguţ 1971. 61-74.; Cincheza-Buculei 1983. 347-350. A gótikus freskók ikonográfiái programja a nyugati térelrendezés funerális jellegére utal: a bejárat két oldalán valószínűleg az irgalmasság két jelente kapott helyet (Szent Erzsébet betegeket ápol és egy azonosítatlan jelenet) ami az északi falon kiegészült Szegény Pál halának különleges megfogalmazásával. A szakirodalomban Remete Szent Pál halálaként ismert jelenet azonosítását megkérdőjelezi, hogy a ravatalon fekvő főszereplőnek és lelkének nincs dicsfénye. A képtér közepén Mária a gyermek
