Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Restaurări / Helyreállítások / Restoration - Szabó Tekla: Az őraljaboldogfalvi református templom felújításai
279 Az őraljaboldogfalvi református templom felújításai Az 1420-as és az azt követő török támadások meghatározták a település sorsát. Miután Csáki Miklós fejedelem hadserege a hátszegi vámál vereséget szenvedett, a váralatti települést felégették, a királyi udvar és a ferences kolostor pedig elköltözött. 1447-ben Hunyadi János megerősítése érdekében az akkor már mezőváros Őralj aboldogfalvát a Kendeffyeknek, Malomvíz (Râu de Mori) kenézeinek ajándékozta. Feltehetően a birtokszerzést követő időknek köszönhető a szentély apostolainak, valamint a karzatalj térdelő donátomőinek megörökítése.* 1 * * * * * 7 Van egy ante quem dátumunk is, egy 1484-es hic fűit bekarcolás.8 Az 1311-es feliraton félreérthetetlen a templom titulusa: PRO [HONORÉ] BE(A)TE G[ENITRICIS], továbbá így szerepelt papja a pápai tizedjegyzékben, mégis felekezeti hovatartozását és patrociniumát is vitatta a szakirodalom. A román kutatók a szentély cirill betűs feliratot tartó apostolai, a bizáncias falképek és a román eredetű Kendeffy család kegyurasága alapján feltételezték, hogy egyes időszakokban a templom görögkeleti volt, sőt olyan vélemények is voltak, ami szerint az 1439-es firenzei zsinat megengedő légkörében mindkét rítusban celebráltak a templomban.9 Ez csak a 15. század közepétől 1559-ig lett volna lehetséges, mert ekkor már a templom biztosan református volt.10 Megjegyzendő, hogy csak elvétve találkozhatunk az ortodox templomok reformációjával, ugyanakkor a nemesség elnyeréshez követelmény volt az áttérés a katolikus vallásra. Az írásos források hallgatnak, de felmerült a rendi templom hipotézise is: a nem túl megbízható hagyomány szerint eredetileg benedekrendi templom Jézussal látható, közvetítő szerepük nem kétséges. Jobboldalt egy angyal mondatszalagot tart +OBIT PAUPER PAULUS felirattal. A templomi temetkezésekről a donátor-nők ábrázolása alatt erősen süllyedt padlózat árulkodik. Hasonlóan a halotti kultuszt szolgálta a felsőörsi emeleti Szent Mihály-kápolna és az alatta elhelyezett kegyúri sír: Tóth 1980. 22-26. A jáki monostor karzatmellvéd konzolja is emeleti oltárra utalhat, a déli toronyaljban, a halotti kultuszra utaló freskók vannak: Wehli 1984. 366-372. A nyugati karzatok funkciójának kérdéséről lásd Tomaszewski 1974. német nyelvű kivonat: 397-415.; Szakács 2004. 71-98. 1 Rusu 1997. 57., 313. A szerző megkérdőjelezte a donátorok azonosítását, mivel a kép eltér a környék tipikus ábrázolásaitól: csak a család nőtagjai szerepelnek. Megállapítása a freskómásolatok ismertében nem helytálló, a nőknek nincs dicsfényük - így szentek nem lehetnek - ugyanakkor jól látható Isten áldó keze is. A nyugati művészetben ez nem elképzelhetetlen, kezét imára nyújtó, fehér főkötőt viselő donátomő térdel a nagyócsai (Oéová) templom északi falán is. 8 Vătăşianu az oltár és karzatalj összes jelenetét a 15. század elejére tette: Vătăşianu 1959. 397-402., 760-761. Bratu a karzatalj képei közül kiemelte a donátorokat, mint későbbi, a szentély kifestésével egykorú képeket: Bratu 1985. 199-232. 9 A templom felszenteléskor ortodox volt: Coriolan 1927. 50-59. A templom a Kendeffyek kegy uraságával lett ortodox: Vătăşianu 1930. 6-11. A firenzei zsinat időszakáról lásd: Rusu 1999. 123. 10 Jakab 1879. 8.
