Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente: Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 4. (Satu Mare, 2007)
Contexte / Összefüggések / Contexts - Ritoók Ágnes: A templom körüli temetők felfedezése
RitoÓK Agnes 250 A két világháború között elsősorban az Alföld középső és délkeleti részén - a helytörténet és regionális településtörténet kérdéseit tisztázandó - számos templomot és temetőt kutattak. E feltárások utóbb legtöbbet hivatkozott „vezéralakjai” Szabó Kálmán,5 és Bálint Alajos6 voltak. Munkásságuk révén a középkori templom körüli temetők leletanyagának szinte teljes sorozata ismertté vált. Bár közleményeikben a leletanyag, elsősorban a „gazdag” késő középkori viselet7 és annak elemzése, kapcsolatai, időrendje kaptak nagyobb hangsúlyt, megfigyelték és leírták a temetkezései szokások számos jellemzőjét is (sírgödör formája, a váz helyzete, kövek, faszénszemcsék a sírgödörben). Némiképp ambivalensen fogalmazódott meg a templom és a temető egysége, az ebből következő lehetőségekkel és nehézségekkel együtt: „Közvetlenül a templom körül volt mindig a temető. [...] Templomaink nem feltétlenül egy időben épültek falvaink településével, s a körülöttük lévő temető sem határozza meg korukat pontosan, mert át- és újra építésük gyakran későbbi időből származhat.”8 A kaszaperi templomról azonban éppen a temető leletei alapján lehetett bebizonyítani hogy már állott a 11-12. század fordulóján, jóllehet írott adat csak a 13. századból maradt fenn róla.9 ^ A csúti templomot és temetőjét Gerevich László tárta fel. Tanulmányában10 a korábbiakhoz képest két új megközelítési lehetőség is megjelent: 1. A földrajzi közelség miatt feltételezte, hogy a feltárt épületmaradványok és leletek elsősorban Budához kapcsolódnak, így e közvetett adatok révén a város középkori kultúrájára vonatkozó ismeretanyag is bővülhet.11 2. A közzétett temetőtérképet - elsőként - elemezte. A „mellékletes” sírok topográfiája alapján meghatározta a terület használatának változásait, s ezek időrendjét. Megfigyelte a temetkezési szokások időszakonként jellemző apróbb változásait is (tájolás, kartartások). A „térképi felvétel” fontosságával és a temetőfeltárás technikájával már Posta is foglalkozott.12 A templom körüli temetők feltárásának máig 5 Szabó 1938. 6 Bálint 1936.; Bálint 1938.; Bálint 1939. I Szabó 1938, 58.: „... nagy jólét és gazdagság volt hazánkban, amikor az Alföld jelentéktelen kis községeiben ilyen művészi kivitelű viseleti tárgyai voltak.” 8 Szabó 1938, 135. 9 Bálint 1938, 168. 10 Gerevich 1943. II Gerevich 1943, 105.: „...a Budapesttől néhány km-re fekvő helység műemlékeinek és leleteinek föltárása által, melyek a közeli városi kultúra kisugárzásának tekinthetők a budai középkori művészet és kultúra anyagát és ismeretét bővítse. A templom építéséhez pl. minden valószínűség szerint nem Kolozsvárról vagy Kassáról hoztak kőműveseket, hanem a közeli kultúrcentrumból. Ez tehető fel a temető leleteinél is, mert ha valamilyen tárgy nem helyben készült, a legnagyobb valószínűség szerint Budáról hozták.” 12 Posta 1892.
