Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)

Szakács Béla Zsolt: A templomok nyugati térelrendezése és a "nemzetségi monostor" kérdése

SZAKÁCS Béla Zsolt

egy fülkét helyeztek el. A mellvéd alatt középkori konzolt találunk: valószínűleg egykori karzatoltár helyét jelzi. A középrészt széles csúcsíves nyílás köti össze az északi oldaltérrel, amelyet ülőfülkék és rózsaablakok díszítenek. E helyiség keleti falában csúcsíves nyílást találunk, mely az északi mellékhajó padlásterére vezet. A mellékhajó boltozata ugyan középkori, de a legvégső fázisból származik, így a mai állapot biztosan nem egyezik a tervezettel - kérdéses azonban a nyílás eredeti rendeltetése.’1 Az északival ellentétben az alacsony déli oldalhelyiség teljesen zárt, középkori élkeresztboltozattal fedett, mellette lépcső vezet a harmadik szintre. Jól mutatja az aszimmetriát a tornyok keresztmetszete is: az északi helyiség a déli torony két emeletének felel meg.

Hasonló aszimmetriával találkozunk Nagykapornak esetében is.31 32 A Megváltó tiszteletére szentelt bencés apátság történetéről keveset tudunk, feltehetőleg a XII. sz. közepén alapította a Kador nemzetség. Az épület később a törökök ellen végvárként szolgált, ennek köszönhető Giulio Turco 1570-es alaprajza, mely még a középkori állapotokat mutatja. A XVIII, században teljesen átalakították, csak apszisa és a nyugati toronypár őriz középkori falakat.

Az egykor háromhajós, háromapszisos templom nyugati részén a karzataljat három élkeresztboltozatos térrész alkotja, melyek egymáshoz hevederívekkel kapcsolódnak. A karzatszintre a nyugati falban vezetett két lépcső visz fel. A középrész barokk kialakítású, az eredeti síkfödém nyomai a padláson látszanak. A déli oldaltér széles hevederívvel csatlakozott hozzá, melyet később vékony fallal választottak le. Bizonytalan, hogy e déli helyiség kelet felé nyitott vagy zárt volt-e. Az északi oldaltér vastag falai teljesen zárt helyiségre utalnak, mely a középrészhez félköríves ajtónyílással kapcsolódott.^ Ez az aszimmetrikus elrendezés Jákra emlékeztet, ha itt nem olyan reprezentatív formában jelenik is meg.

Ezektől eltérő megoldással találkozunk a zsámbéki egykori Keresztelő Szent János-templom esetében.33 A premontrei prépostságot a francia eredetű, Magyarország irányításában komoly szerepet játszó Aynard nemzetség alapította 1222 előtt. A templomépületet a XIII. sz. második negyedére keltezhetjük, az 1258-as adomány-megerősítő oklevél már az építkezés befejezését jelezheti. 1477-ben a pálosok kapták meg, akik kisebb gótikus

31 Ha ugyanis karzatfeljárónak szánták, akkor előbb kellett itt tartaniuk az építésben, mintsem hogy a csigalépcsőt elkezdték volna; az ilyen típusú nyílásokat különben is inkább a templom külső oldala felé tolják el, míg itt a főhajóhoz esik közelebb. Az eredeti funkcióhoz tartozhatott a nyílás déli oldalába helyezett faragott konzolszerü kőtöredék is.

32 Bogyay T.: A kapornaki egykori bencés apátság; Nagyfalusy L.: A kapornaki apátság története. I—II. Kalocsa 1941—1942.

33 Lux G.: A zsámbéki templomrom. Budapest 1939. Oszvald F.: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez, 252. Valter 1.: Újabb régészeti kutatások a zsámbéki premontrei prépostsági templomban 1986-1991. Műemlékvédelmi Szemle (1991) 2 sz., 24-28.

80