Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Szakács Béla Zsolt: A templomok nyugati térelrendezése és a "nemzetségi monostor" kérdése
átalakításokat végeztek rajta, többek közt az északi torony is új lefedést kapott. Egy 1763-as földrengés az épületet nagymértékben megrongálta, köveit a falu elkezdte széthordani. A romot Möller István 1889-es állagmegóvó restaurálása mentette meg. A keresztboltozatos, bazilikális templom két mellékhajója félkörívesen, a főhajó a nyolcszög öt oldalával záródik. A nyugati karzatalj középső részét hatsüveges boltozat fedi, északon és délen egy-egy süveg alatt elhelyezett árkádív vezet a toronyaljakba. Ezeket keresztboltozattal látták el, s a mellékhajókhoz széles, csúcsíves dongával fedett térrész közbeiktatásával kapcsolódnak. A karzatra a nyugati falban elhelyezett csigalépcső visz fel. A középrész teljesen nyitott a főhajóra, attól csak egy hevederív választja el. Ehhez csúcsíves nyílások kapcsolják az oldaltereket, melyekhez keletről egyegy csúcsíves dongával fedett térrész járul. Rendeltetésük nem egyértelmű, talán kápolnákat sejthetünk bennük. A déli toronyhelyiség „szentélyét” a főhajó karzatával rézsűs nyílás köti össze, mely az utóbbi felé szélesedik: talán a karzat terét is be akarták kapcsolni az itt folyó liturgiába. Ugyancsak szimmetrikus, de mégis másmilyen elrendezést mutat a türjei Szűz Mária-templom.34 A premontrei prépostságot Tűrje nembeli Dénes, IV. Béla egyik főembere alapította. A XIII. sz. második negyedére keltezhető épületen 1741-1761 közt átalakításokat végeztek, elbontották a szentély fej eket és északon egy új káponát építettek. 1921-1922-ben Lux Kálmán irányításával a nyugati részt restaurálták: leverték a vakolatot, rekonstruálták a középkori ablaknyílásokat, a tornyok új tetőt kaptak, és a homlokzat középrészét egy szabad ötlettel új ablaksorral toldották meg. A bazilikális templom főhajóját bordás, mellékhajóit élkeresztboltozat fedi (az északi barokk kori). A karzatalj három élkereszt-boltozatos részre oszlik, melyeket hevederív választ el egymástól és a hajóktól. A karzatra a nyugati és északi falban elhelyezett lépcső vezet, melynek középkori ajtaja belülről, az északi toronyaljból nyílt (ma a nyugati homlozaton találjuk a bejáratát). A tornyok közötti karzat egybeolvad a főhajó terével. Az oidalterek teljesen zártak, kelet felé csak padlásbejárat nyílik, a középrésszel szűk ajtónyílások kötik össze. Mégsem teljesen egyformák: az északi helyiséget dongaboltozat fedi, szemben a déli síkfödémével. Végül érdemes kitérni egy speciális esetre. Bény (Bína) földvára és egy a XI. sz. közepéről származó templom (kiszedett) alapfalai mellett arról az épületegyüttesről is nevezetes, mely a Tizenkét apostol tiszteletére szentelt rotundából és a Szűz Mária-templomból áll.35 A premontrei prépostságot a 34 Oszvald F.: Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez, 251. Mezey A.: A türjei monostoregyház vizsgálata és művészetföldrajzi kapcsolatai. Kézirat, 1982 (ELTE Művészettörténeti Tanszék); uő: Tűrje, műemlékek (TKM Kiskönyvtára 429), Budapest 1992. 35 Csányi K. - Lux G.: A bényi római katolikus templom. Technika (1940). 202-209. A. Piffl: K rekonătrukcii kostola v Bíni. Památky a Muzeá 1 (1952) n. 4. 55-57. A. I IabovStiak: Frühmittelalterliche Wallanlage und romanische Bauten in Bina. Nitra 1966; Tóth S.: A Hont-A templomok nyugati térelrendezése 81
