Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Tóth Sándor: Hatkaréjos rotundáink
Hatkaréjos rotundáink De van más válasz is. Azon a konferencián, ahol Csemegi mindezt ismertette, előadásához hozzászólva Viktor Kotrba rámutatott arra, hogy a kört a hatszöggel társító megoldások igen könnyen szerkeszthetők, mivel a sokszögek közül a hatszög írható be a körbe a legegyszerűbben. Ahogy Molnár Vera - talán az egyetlen, aki erre eddig hivatkozott - megfogalmazta: „A hatszög egy oldala megegyezik a kör sugarával, tehát az ilyen típusú templomot fel lehet vázolni tökéletes pontossággal egyetlen zsinór segítségével.”80 81 Ami, persze, nem zárja ki a szimbolikus - vagy apotropaikus - értelmezés lehetőségét. Nem Csemegi volt az egyetlen, aki a hatszöges szerkesztés esetében a jelképes értelmezés kényszerét érezte. Kevéssel utána jelentkezett ez például az Aquileia táján és Isztriában - Dalmácia szomszédságában - az ókeresztény korban a 4. századtól kezdve szinte kizárólagosan alkalmazott hatszögű keresztelőmedencékkel kapcsolatban is. Daria di Manzano, a téma feldolgozója, négyféle értelmezési lehetőséget sorolt fel, amelyek közül az első kettő az arianizmussal szembeni állásfoglalást is magában rejti. 1. Szentháromság — mivel háromszögű keresztelőmedence nem létezik, a kétszeres kifejezhette az alapszámot. 2. Krisztus-monogram — erre az aquileiai keresztelőmedence belsejében hatágú csillag-alakzat töredéke utalhat. 3. A Teremtés hat napja - tekintve, hogy „a Genesis kommentátorai a hatot mint a teremtés számát jellemezték.” Ehhez hozzáadhatok a hatra mint tökéletes számra vonatkozó elképzelések, sőt, olyan kijelentés is, amely szerint a „hatszög az egész univerzum teljes kiterjedését jelképezi”, - és ez az értelmezés összefüggésbe hozható a keresztelésnek mint újjászületésnek az eszméjével is. 4. A hét hatodik napja - péntek Krisztus kereszthalálának napja. *** Nem valószínű, hogy valaha is biztos tudásra tehetünk szert azokra a szellemi motívumokra nézve, amelyek a hatkaréjos rotundák alkalmazásához vezettek nálunk. Hogyan is remélhetnénk, hogy ki fogjuk találni olyan sokszáz éve élt emberek gondolatait, akikről azt sem tudjuk, hogy kik voltak, ha gyakran egymás leírt gondolatait sem vagyunk képesek helyesen felfogni és híven visszaadni? Hatkaréjos rotundáink formai változatossága mindenesetre arra vall, hogy a rájuk vonatkozó megbízói és kivitelezői elgondolások nem voltak egységesebbek, mint a hozzájuk fűződő modem szakirodalmi kijelentések. Azok az ismeretek, amelyek az építészeti formák elemzéséből és összehasonlításából adódnak, a szellemi szférának csak bizonyos tartományát érintik, de nem kevésbé egyértelműek, mint azok, amelyeket írott szövegekből 80 V. Kotrba: Hozzászólás. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények 4 (1960), 352; Gervers-Molnár, 51, 79: 192. jegyzet. Vö. Marosvári, 103. 81 D. di Manzano: 11 simbolismo del fonte battesimale esagonale. Aquileia Nostra 39 (1968), 49- 54. 33
