Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)

Tóth Sándor: Hatkaréjos rotundáink

TÓTH Sándor

szerezhetünk. Eszerint valószínű, hogy a hatkaréjos épületek típusa az 5. századi Konstantinápolyban került előtérbe, részben legalábbis profán rendeltetéssel - ami egyébként nem arra vall, hogy a forma eleve szakrális tartalommal felruházott lett volna.82 A típus a bizantin térségnek csak az északkeleti csücskében, a Kaukázus vidékén vált gyakorivá, a nyugati részeken jóval ritkábban fordul elő. A mi emlékeink az utóbbi részek példáihoz kapcsolódnak - amelyek közt talán a legkésőbbiek -, és bennük a bizantin építészeti séma nyugat-európai eredetű részletekkel gazdagítva jelentkezik többnyire. Az előzmények közül felsőbb részeiben alig valami maradt fenn - a második világháború a zárai baptisterium régi épületét is tönkretette.83 Karcsa, Gerény, Kiszombor tehát - a latin keresztény térség keleti szélén - úgy tűnik, e különleges épülettípus jóformán utolsó fennálló középkori maradékainak lelőhelye Európában. És e helyeken - amelyekhez negyedikként hozzákapcsolható Kolozsmonostor is, ahol a maradványok már nem emelkednek a felszín fölé - a típus sajátos - magyar - változatokban tűnik föl.

82 Az ókori fíirdőügyben a típus, úgy látszik, már Konstantinápoly előtt is szerepet játszott. Egy jó fél évszázada Marokkóban feltárt íurdő hatszögre szerkesztett, alig 1,35 m belső átmérőjű rotundájának karéjai félmeztelen nimfákkal és bacchánsnőkkel voltak kifestve. Ld. F. Yegül: Baths and Bathing in Classical Antiquity. New York-Cambridge, Mass.-London 1995, 237- 238, 240: 284. ábra.

83 H. flHKOJiajeBHtj: PaHoxpmnljaHCKe KpcTHomme y JyrocjiaBujn. 36opnuK padosa 6u3aHmojiouiKoe Hncmumyma 9 (1966), 239, a keltezési vitákhoz ld. 240 is; Petricioli, 10, 40. Az épületet újabban rekonstruálták.

34