Marcu-Istrate, Daniela - Rusu, Adrian Andrei - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania 3. (Satu Mare, 2004)
Tóth Sándor: Hatkaréjos rotundáink
TÓTH Sándor Mindez nem változtat azon, hogy hatkaréjos rotundáink időrendje, főleg pedig rendeltetése homályos. All. századi keletkezés lehetősége talán most már a kiszomborira nézve is valószínűtlennek minősíthető, és talán a kolozsmonostorira vonatkozólag sem szükséges már külön cáfolni Dékány Tibor kijelentését, amely szerint ez „nem épülhetett a XII. század közepénél későbben.” De csak a karcsairól vehető biztosra, hogy 1187-ben már állt, és csak bizonyos valószínűséggel állítható, hogy ennél az időpontnál nemcsak a kolozsmonostori, hanem a kiszombori is későbbi. Gerény ügyét pedig jobbnak vélem függőben hagyni.69 Ami mármost a rendeltetést illeti, az a körülmény, hogy legalábbis a karcsai és a kolozsmonostori rotunda között szűkén számítva sem valószínű emberöltőnél kisebb korkülönbség, továbbá az, hogy a johannita tézis nem áll meg, arra vall, hogy a típus elterjedését nem valami korhoz, intézményhez vagy ranghoz kötődő akarat, hanem másféle szellemi közösség irányította. Az ezzel kapcsolatos elképzelések tanulságosan alakultak. Úgy vélem, ennek az alakulásnak az áttekintése ide kívánkozik még - a tanulság kedvéért fordított rendben.70 69 A korai keltezésben Dávid Katalin és Monár Vera egymást támogatták. Dávid, 222 a kiszombori rotundát — korábbinak tartván ezt (Molnár nyomán, ld. Dávid, 230: 54. jegyzet) „legkésőbb all. század végére” tett karcsainál - Szent Gellért korához igyekezett közelíteni. A 11. századra tette a gerényit is, e tekintetben tévesen hivatkozva Menetre (Dávid, 221, 230: 53. jegyzet). O ugyanis a gerényi mintájának tartott karcsai épületet előbb a 13. század 60-as éveire, majd 1140 tájára tette (vö. 59. jegyzet, az utóbbi dátumhoz ld. Csányi-Lux, 380), bírálva Zaloziecky túl korai - talán még 11. századi - keltezését (vö. Zaloziecky 1, 32: „eine Zeitspanne vom 11. bis 12. Jahrhundert”, Zaloziecky 2, 381: „období 11-12. století”). Molnár Vera, aki az általa elképzelt korábbi bővítésre épített (vö. 13. jegyzet), végül Kiszombort 1020-1050 közé, a másik kettőt pedig all. század második felére tette (Gervers-Molnár, 51- 52). A Kiszomborra vonatkozó további véleményekhez vö. Marosvári, 109. Korainak szokták tekinteni a vésztői kerek építményt is (uo. 119; vö. 18. jegyzet), ami, ha a törmelékében lelt kő faltagoló elemek valóban hozzá tartoztak, aligha lehet heljdálló. A késői - 12. század végi, 13. század eleji - keltezés lehetőségét itthon - a gerényi kapuoromzatból kiindulva (vö. 39. jegyzet) Marosi, 297 terjesztette elő, és Kozák 1, 62, 81-83 aknázta ki széleskörűen (vö. 53., 67., 70., jegyzet). Kolozsmonostort illetően Dékány, 199-200 - sajátos számítást alkalmazva és az alapítás tekintetében Kelemen Lajosra hivatkozva a régészeti megállapítások helyett - arra építve jutott az idézett kijelentéshez, hogy a rotundát a tatárjáráskor elpusztult és a maitól északra létezett templom szentélyéül alkalmazták, amit az ásatók végül elvetettek, feltételezve, hogy a fennálló templom helyén volt a korai is (vő. 16., 51. jegyzet). 70 Nem tartom szükségesnek elemezgetni Kozák Károly egyéni nézeteit. Ő, johannita tézisével (vö. 53. jegyzet) összhangban, de keltezési javaslataival (vö. 67., 69. jegyzet) némileg ellentétben, így sommázta a rendeltetést illető véleményét: „A hat- és tizenkétfüIkés, valamint több téglából épült kör-, négykaréjos és sokszög alaprajzú templomról, kápolnáról nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy azok nem plébániai célokra, hanem ’emlékkápolnaként’, vagy ’halotti kápolnaként’ épültek a keresztes háborúban való részvétel, a johannita, vagy templomos lovagrend hatására, esetenként azok műhelyeinek közreműködésével.” (Kozák I, 87). Ebben a parttalan áradásban ugyanis a hatkaréjos rotundák sajátosságait érintő kérdések elvesztik jelentőségüket. A nem szokványos rendeltetés lehetőségét kifejezetten a hatkaréjos rotundákra vonatkozólag Kozák előtt már felvetette Marosi Ernő: „abban sem lehetünk biztosak, vajon valóban eredetileg is falusi egyházakként, s nem különleges funkciók betöltésére épültek-e.” (Marosi E.: Magyar falusi templomok. I In. 1975, 31-32). 28
