Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Miklósi Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A romantika és a gótika évszázadai (1540-ig). Adattár
254 Irodalom: Bunvitav 1882. II. 352, Csánki 1913. V. 372-373, Szabó T. 1942. 293-303, Kabay 1981. 93, Váradi-Borbély 1991. 54, Entz I. 1994. 49, Miklósi 1997. 290, Jakó 1997. 95. Adattár: 1219. „Cuzeploc faluba való Shama” egy peres ügyben szerepel. I Jakó 1997. 95./ 1341. „Villa Kuzeplak” /Dl. 30640/ 1399. „Kezeplak” /Dl. 26763/ 1436. „Poss. Ketzepiak” /Dl. 27158/ 1822. „12 may - Adtam előre a kő lábakat a templom körül renováló kőművesnek Opre Lukának alkudt fejében 12 v.frt. / Komló Sz. Mihály kurátor számadása. A kolozs-kalotai Egyház-közösségek iratai az Erdélyi Ref. Egyházkerület Kvári Gyűjtőlevéltárában. XVII. csomó. Középlak. 1872. „ Egyike az egyházmegye ősrégi egyházainak...A templom, hogy mikor épült nem tudni, a mennyezet felirat szerint, a nyugati rész régibb a keletinél. 1866-ban egészen megújítatott, s hasadozott falainak egy része 5 ölnyi hosszúságban alapjaiból egészen újra rakatott” / Névkönyv. 1872. 12-14./ Magvarbikal. Bicalat. Kolozs m. A 13. század elején „Terra Bekaly” az almási benedekrendi monostor birtoka volt, 1249-ben IV. Béla a falut Pál országbírónak adományozta, de 1278-ban már a sebesi vár birtoka, s ott szerepel 1397-ben is, amikor a Tamásfalvi-, később Vitéz-család birtoka lett. Birtokosai kö-zött - a középkorban - még a Bikali-család tagjai is szerepelnek. * Református templom. Bikái falu alapításának kezdetén egyházilag Almásmonostorhoz tartozott, majd annak pusztu-lása után, a hunyadi Szent Erzsébet egyház fíliálája lett. Az egykorú írott források egész részletesen tájékoztatnak a templom építéséről. 1398-ban Tamásfalvi Gergely kérésére Zsigmond király utasítja Maternus erdélyi püspököt, hogy Bikáit válassza le Bánffyhunyad királyi birtokról. Ugyancsak Gergely volt az, aki a távolságra, az áradások által veszélyezte-tett, amúgy is rossz útra hivatkozva templomépítési kérelemmel fordult IX. Bonifác pápához, aki 1400 december 6-i bullájában utasította a váradi püspököt, hogy engedélyeztesse a falu patrónusának a templom építésére és oltárigazgató pap tartása iránt tett kérését. Az egyhajós - Szent Leonárdról elnevezett - templom hamarosan fel is épülhetett, mert építészi
