Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)

Miklósi Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A romantika és a gótika évszázadai (1540-ig). Adattár

253

A falu 1276-ig az erdélyi káptalané volt, ettől fogva, cserébe a hunyadvármegyei Piski és a fehérvármegyei Otmár földekért, az erdélyi püspöké. 1371-ben vámját említik. 1471-ben a losonci Bánffyaké volt, majd ismét az erdélyi püspökség tulajdonába került.

* Református templom.

Középkori templomáról nem sokat tudunk. 1560 után leégett és hosszú időn át romokban he-vert, mignem az 1600-as évek elején újjáépítették, 1764-ben és 1835-ben bővítették, minek során középkori részei eltűntek. Az 1980-as években a templom cintermét kerítő kőfalban két románkori kőfaragást fedeztek fel: az egyik alakos ábrázolás, a másik egy mozgásban levő nyulat /?/ örökít meg.

Irodalom: Csánki 1913. V. 372, Szabó T. 1942. 65-69, Várady-Borbély 1991. 26, Fekete Károly: Körösfő. Kalotaszeg. 1991. 2, Miklósi 1997. 288, Jctkó 1997. 348. 391.

Adattár:

1276. november 25. „Terra Crysfev” Szt. Mihály erdélyi egyházának káptalanja Crysfev nevű Byhor vármegyei földjét... elcseréli Péter erdélyi püspök Hunad vármegyében, a

Strig folyó mellett levő Pyspuki... és Maros mellett elterülő Othmar nevű földjével...

/Csánki 1913. V. 372, Jakó 1997. 348./

1282. március 21. „Villa Keresfev” IV. László király, Péter erdélyi püspök kérésére, egyháza

újbóli felvirágoztatása érdekében bíráskodási kiváltságot ad. Culus megyében Culuswar, Gelo/Gylo, Kopus és Keresfev szerepel. / Csánki 1913. V. 372, Jakó 1997. 391./

1391. „Poss. Cresfew, Keresfew episcopalis” /Dl. 28758., 30740./

Középlak. Cuzăplac. Szilágy m.

Középkorban családi birtokok része. A Bécsi Codex szerint a 13 században Mater Ecclesia.

* Református templom.

Középkori templomából a többszöri átépítést /1866, 1884, 1904/ követően csak kevés emlék maradt fenn. Déli bejárója előtt szép faragású románkori oszlopfók ülőkéül szolgálnak, nyugati bejáróját csúcsíves modorú kőkeret. Ezeket a régi templomból mentettek át. Bunyitay által leírt „gömbszelvényes vállköves oszlopka, mely kétségkívül torony ablakában állott" s melyet a szerző Almásról elszármazottnak vélte, időközben elkallódott. Tornya 1883-ban épült. '