Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Miklósi Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A romantika és a gótika évszázadai (1540-ig). Adattár
247 1439. „Poss Beken”/Dl. 28831./ Kalotaszentkirály - Zentelke. Síncrai. Kolozs m. A középkorban a két település, melyet a Kalota patak választott el, külön egyházzal bírt. Az elpusztult Zentelke egyházát 1291-ben, mint Mater Eccéesiat említik, plébánosáról még 1449 és 1497-ben is írnak. A reformációt követően a két település fokozatosan összenőtt, 1866 óta Zentelke és Szentkirály egyesült, új neve Kalotaszentkirály lett. * Református templom. Szentkirály középkori templomának védőszentje, Szent István király volt. Már az 1330-as években egyházas hely, az 1332 évi pápai tizedjegyzékben Anti (pia parochiaként elítik. A mai református temploma - bár többször átépítve és bővítve - a középkori épület emlékét őrzi. Hajójának - Debreceni László által megtalált félköríves ablaka - 13 századi eredetét igazolja, míg a kváderkövekkel szegélyezett, a nyolcszög négy oldalával záródó szentélye, hajója déli falának egyik ablaka, toronyaljának épen maradt csúcsíves bejárója, illetve az 1762-ben emelt tornyának egyik harangja, egyaránt a 15. századi emlékek sorába tartóznak. A harang gót betűs felirata alatt medalion, melyen a Boldogságos Szűz látható ölében a keresztről levett Jézussal, felette csúcsíves mezőben Mária nevének első betűje, két oldalán két szent alakja. Irodalom: Merei Gracza Gvörg}’ a b. hunyadi járás adóírója: Kalotaszeg, kijavítás és pótlék e vidék vázolatához. Hon és Külföld. II. Kolozsvár. 842. 238, Bunyitay 1883. III. 426, Csánki 1913. V. 406-407. 426, Szabó T. 1942. 49-60, 137-146, Kabay 1981. 92, Vasa Samu: Kalotaszentkirály. Kalotaszeg. 1990. 4, Várady-Borbély 1990. 35, Entz I. 1994. 55. 105. 106, Ent: II. 1996. 208. 312. 424, Miklósi 1997. 289. Adattár: 1337. „Paulus sacerdos de villa Senkral solvit II grossos” /Mon. Vat. I. 1. 89. Ent: Baukunst 142, Entz I. 1994. 105./ 1345. „Nicolaus filius Johannis filius Mikula quartam partem possessionis sue Zenthkyral vocate tradidit... magistro Gereu fratri suo uterino /ENMLt Kemény lvt, Ent: Baukunst 142, Entz I. 1994. 105./ 1443. Bánffy István „possessionem Szenthkyral” „Clemens de Rathon”-nak adja /B I. 648, Entz Baukunst. 142, Entz. I. 1994. 105./ 1481. A harang felirata: HOC OPUS FIERI FECIT AD HONOREM SANCTI
