Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Miklósi Sikes Csaba: Egyházi építészet Kalotaszegen. A romantika és a gótika évszázadai (1540-ig). Adattár
248 NICOLAI CONFESSORIS ANNO DOMINI M CCCC LXXX I 1482. Mátyás király „possessiones Monyorokerek et Zenthkiral” „Petrus de Machkas”-nak adja. / Dl. 29011, Entz Baukunst. 142, Entzl. 1994. 105./ 1507. Ajtópárkány töredék: IMXVS NAXARENVS REXS JUDEORVM 1507. 1849. Kolozsvári Lap. Kolozsvár. 1849. December 11, 11 szám. N. 2408. M.D.C. Kolozsvár Városi Tanácsához, a magyar forradalom idején, az insurgensek részére ágyúnak szánt, s a külső feliratokból kitetszőleg az alábbi közönségeket illető, a következő harangok tétettek le: dombói, héderfái, désfalvi, haranglábi, magyarosi, gogányi, csíkmártoni, kalotaszentkirálvi, fületelki harangok. Kalotaújf'alu. Finciu. Kolozs m. 14993-ban a falut a losonci Bánffyak tulajdonához sorolták. Irodalom: Csánki 1913. V. 421. Adattár: 1459. „Poss. Wyfalw” /Dl. 36392. 55. 2.1 1468. „Poss. Wyfalw in districtu de Kalothazeg” / Dl. 27186./ Kelecel. Călăţele. Kolozs m. Neve legkorábban, 1408-ban jelent meg. A középkorban a vidéken honos nemesi családok /Veress, Tamásfalvi, Vitéz, Bánfi stb./ tulajdona. * Ortodox templom. A színtiszta román lakosságú falú 1934-ben emelt ortodox templomában, B. Nagy Margit mü-vészettörténész 1975-ben egy középkori /későgót/ szárnyas oltárt fedezett fel, melynek stí-lustörténeti sajátosságai ennek 16. század legeleji eredetére utal. A központi merev táblából /Mária megkoronázása/ és két mozgatható szárnyból álló számyasoltár festményei / Keresz-telő Szent János, Mettercia, Evangélista Szent János, Szent Erzsébet, Krisztus elfogatása/ jól-lehet a késő gótika szülöttjei, de már elárulják, hogy alkotójukat jócskán megérintette a rene-szánsz szelleme - írja a kolozsvári művészettörténész. Az igen alapos kutatómunka ellenére, még megválaszolandó kérdés maradt a szárnyasoltár alkotójának és eredetének tisztázása. Irodalom: Csánki 1913. V. 367, B. Nag\’ Margit. Kalotaszegi táblaképek. Művelődéstörténeti tanulmányok. Bukarest 1980. 62-76, Entz II. 1996. 394, Adrian Andrei Rusii: Bisericile romaneşti din Transilvania si Ungaria in
