Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Marosi Ernő: Megjegyzések a magyarországi romantika épülettipológiájához
19 nyugati előcsarnokkal (ennek helyzete és elrendezése a felsőörsit idézi) bővített régebbihez épült. Szentélyét hosszanti irányú dongaboltozat fedte, a hajó síkfedésű lehetett. A felsődörgicsei elrendezésnek volt még egy - lebontott - balatonfelvidéki rokona, Nemespécselyen23. A kánai elrendezés meglehetősen pontos párhuzama a sokat vitatott tarnaszentmáriai plébániatemplom, azzal a különbséggel, hogy itt kriptás, két szintes szentélyrészről van szó, csak alul az apszis előtti, egyenes záródású, dongaboltozatos térrésszel, fent pedig, a patkó alaprajzú apszis előtt szabályos négyezettel és hozzá északról és délről csatlakozó apszisokkal. Ez az elrendezés adott alkalmat ez épületrész centrális értelmezésére és arra a feltevésre is, hogy egy ősibb hajórészhez utólag építették. Csemegi József e hajórész keleti eredetét is fontolgatta, Václav Mencl a honfoglalás korába utalta24. A tarnaszentmáriai plébániatemplom elrendezésének - a két szintes szentélyfelépítés kivételével - mintegy hasonmása a székesfehérvári Rózsa utcában előkerült és hipotetikusan a Szűz Mária-prépostság Szent Kereszt-kápolnájával azonosított templomépület. A kereszt alaprajz illetve a vélt centrális elrendezés nem elégséges ok a titulus azonosítására. Megegyezik Tamaszentmáriával (melynek 12. századi helyét, faragványai stiláris helyzetének reális megítélése alapján, bizonyára Gerevich Tibor jelölte meg a legpontosabban2'') a monolit oszloptörzsekkel kialakított négyezeti tér, egyezőek a méretek is. Hasonló nagyságú a kánai templom is, amely ezáltal monostortemplom létére minden jel szerint plébánia-funkciójú templomok egy csoportjába illeszkedik. Ebben nem állt egymagában. Ilyen; alaprajzában a kánainak felel meg a Gömör megyei Jánosi apátsági temploma, amelyet Mencl a 12. század második felére datált26. Ennek az elgondolásnak jó támaszául kínálkozik a Pray-kódex itteni lokalizálására vonatkozó feltevés, amely szerint az Annales Posonienses 1203-as bejegyzésében (monasterium Johannis b. comburitur iuxta Buldvam situm) nem Boldváról, hanem Jánosiról lenne szó27. A többször elpusztult, mai alakjában 1875-76-ban, a restaurálás során kialakított templom részletformái nem zárják ki a 13. 23 Koppány T.: Lm. 232. 24 Csemegi J.: A tarnaszentmáriai templom hajójának stíluskritikai vizsgálata. Antiquitas Hungarica. 1949. 92. skk; Mencl, V.: Két ősi építészeti emlék Magyarországon. Művészettörténeti Értesítő. 1959. 217. skk. Visszhangozza még: Magyarország Műemléki Topográfiája. Heves Megye. I. Budapest 1969. 68. V.ö.: Sápi L.: A tarnaszentmáriai templom. Műemlékvédelem. XXIV (1980). 107. skk. 2' Gerevich T.: Magyarország románkori emlékei. Budapest 1938. 33, 117. 26 Mencl, V.: Stredoveká architektúra na Slovensku. Praha - Presov 1937. 104. 27 Török J.: A középkori magyarországi liturgia története, in: Kódexek a középkori Magyarországon, kiállítási katalógus. Budapest 1985. 57 skk. és uo. kát. 23. sz., 89. skk irodalommal.
