Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Buzás Gergely: A kései Mátyás-kor királyi építkezései és a későgótikus építészet stílusáramlatai Magyarországon
145 a plébániatemplom átépítése. Perényi Péter 1540-1542-ben bővíttette ki a templomot, már az új hit térigényeit is figyelembe véve. Lebontva a korábbi egyhajós szentélyt, a XV. századi csamokhajó rendszerét folytatták kelet felé, majd egyenes fallal zárták le az épület végét. A régiek mintájára készített nyolcszögletű pillérekről azonban reneszánsz peducciok közvetítésével indultak a hálóboltozat bordái. Vaskos, hasáb alakú falpilléreket építettek, melyek a templom oldalfalain körbefűtó erkélyszerű oldalkarzatot tartották.54 Az épülettípus egyértelműen szászfóldi mintaképeket követ. Az egyszerű téglalap alakú csamokelrendezés lehetséges előképe az egyik legjelentősebb szász város, Halle 1528-1537 között épült Miasszonyunknak szentelt plébániatemploma. Halle 1541-ben áttért a lutheránus hitre, és ekkor építették ki a sárospatakihoz hasonló oldalkarzatokat.'5 Ezek az oldalkarzatok a XVI. századi szász késógótika jellegzetes elemei, számos templomban például Freibergben és Annabergben is megtalálhatóak voltak már a század első éveiben. A szász eredetű késógótikus stílusváltozat emlékei elsősorban az ország keleti régióiban maradtak fenn. Ennek oka minden bizonnyal a stílus terjedésében döntő szerepet játszó kereskedelmi útvonalakban keresendő. A legkorábbi, XV. század végi erdélyi és Pesti emlékek rokonai ugyanis elsősorban Kis-Lengyelországban, Krakkóban lelhetőek fel, ahová e stílus Szilézia közvetítésével a XV. század utolsó harmadának szászfóldi építészetéből került. Az emlékek sora szinte kirajzolja azt a XV. század elejétől megnövekedett jelentőségű szász, sziléziai, kis-lengyelországi, kelet-magyarországi, erdélyi és román területeken áthaladó kereskedelmi útvonalat amely a Fekete-tenger kikötőit kötötte össze a Baltikummal.56 Ezen útvonal művészettörténeti szerepét bizonyítja, hogy az erdélyi későgótika e jellegzetes formáit nemcsak észak felé követhetjük nyomon, hanem a dél felé is: a XVI. század második felének moldvai és havasalföldi építészetében találjuk meg utóhatásait.57 A fentiek alapján Az 1480-as évek közepe utáni három-négy évtizedben szinte a tükörképe rajzolódik ki előttünk a korábban vizsgált, az 1480-as évek közepét megelőző négyi-évtizednek. Míg a korábban vizsgált csoportnál Nyugat-Magyarország, most Kelet-Magyarország, elsősorban Erdély játszott központi szerepet távoli művészeti központok stílusának közvetítésében. Most nem a bécsi, hanem a szász eredetű stílus elterjedését és szerves fejlődését tapasztalhatjuk egy másik, észak-déli irányú kereskedelmi út mentén. Ebben a korszakban is megfigyelhető a stílus emlékeinek szórványos megjelenése az ország távoli régióiban. És végül itt MG. MOLNÁR 1972. 55 ULLMANN 1986. 222. 56 Éppúgy, mint a Zsigmond-korban ugyanezeken a területeken elterjedő kassai stílus elemeit is. 57 DRÁGUT 1979. 326-355.
