Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Buzás Gergely: A kései Mátyás-kor királyi építkezései és a későgótikus építészet stílusáramlatai Magyarországon
144 Perényi címerrel díszítették. A poligonális záródású szentély teljesen újonnan épült. Gazdagon profilált ablakai a budai Szt. Miklós toronyéihoz hasonlóan függönyivvel záródtak.49 * Ez a nyílástípus a szász későgótika egyik legjellemzőbb motívuma, Arnold von Westfalen művén a meisseni Albrechtsburg 1470-es években megkezdett épületén jelent meg. Nemcsak ez a motívum, hanem a stílus egyéb jellegzetességei: a bonyolult áthatásokkal képzett, éles mély fény-árnyék hatásokkal operáló profilképzés szintén szász eredetű analógiák felé mutatnak. A szász hatásoknak a siklósihoz hasonló szórványos megjelenése az ország nyugati felében alighanem az arisztokrata építtető családok Budai kapcsolataival magyarázhatóak, hasonlóan az ugyanezeken az épületeken feltűnő reneszánsz elemek elterjedésével.5,1 A források hiányában nehezen magyarázható a szász eredetű stílus megjelenése egy székesfehérvári lakóépületből származó kőfaragványcsoporton. Sajnos semmilyen biztos adatunk nincs e kövek pontos koráról és eredeti rendeltetési helyéről, így őket a préposti házhoz kötni egyelőre puszta feltételezés.'1 A szász későgótika erőteljes hatása elsősorban Kelet- Magyarországon érvényesült sokáig. A stílus kiemelkedő emléke a nyírbátori egykori Szt. György plébániatemplom. A Báthoriak várkastélya közelében álló templom építését meglehetősen egyértelműen keltezi a déli kettős reneszánsz kapu építési felirata, miszerint Báthori András fia András alapjaitól újonnan építette. Az építtető az 1521-től Nándorfehérvári bán, 1527-től Ferdinánd király tárnokmestere volt, 1566-ban hunyt el. Az épületnek a művészettörténetírásban gyakori XV. századi keltezésére egy 1488-as évszámú Báthori címeres kőtábla adott okot, amely a déli kapu fölé van másodlagosan befalazva. Ez nyilván a mai templom elődjéből, az oldalkápolnaként a XVI. században még meghagyott, de később lebontott korábbi Szt. György templomból származik. Az épület teljesen egységes, hálóboltozatos terével és későgótikus részletformáival a XVI. század első felének szászországi későgótikájával tart fenn igen szoros kapcsolatot.52 53 Boltozatának sűrű, rombusz alakú elemekből komponált hatágú csillagokból álló bordahálója valamint ablakmérművei szoros rokonságban állnak a szegedi ferences templom hajóboltozatával és ablakmérművei vei, amelyek valamikor a templom 1503-as felszentelése után, mindenesetre még az 1543-as török hódítás előtt készülhettek.51 A magyarországi gótika záróakkordjának tekinthető a lutheránus hitre áttért Perényi Péter újonnan kiépített birtokközpontjában, Sárospatakon 49 HORLER 1979. 38. 5,1 HORLER 1986. 58. 51 MAROSI 1972. í: MMT. XI.1987. II. 141-149. 53 LUKÁCS 1994.
