Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)
Buzás Gergely: A kései Mátyás-kor királyi építkezései és a későgótikus építészet stílusáramlatai Magyarországon
A KÉSEI MÁTYÁS-KOR KIRÁLYI ÉPÍTKEZÉSEI ÉS A KÉSŐGÓTIKUS ÉPÍTÉSZET STÍLUSÁRAMLATAI MAGYARORSZÁGON Búzás Gergely Kubinyi András több alapvető tanulmányában tárta fel a Mátyás- és Jagelló-kori magyar királyság két legalapvetőbb gazdasági irányító szervezetének, a királyi udvar ellátására szolgáló birtokokat és jövedelmeket kezelő budai udvarbíróságnak1 és az állami bevételeket kezelő kincstárnak1 2 a történetét, szervezetét, működését és személyi összetételét. E kutatásai nem csak a történetírás, hanem a művészettörténet számára is lényeges adatokat hoztak felszínre3. Ez utóbbi tudományág számára még ennél is fontosabb, hogy megvilágították a királyi építkezések gazdasági és történeti hátterét. A Mátyás-kor magyarországi építészetére jellemző, hogy a legjelentősebb művek az elsöprő gazdasági és hatalmi fölényben lévő uralkodó megbízásából készültek. Ezek a jelentős királyi építkezések - amint erre már a kortársak is felfigyeltek4 * - Mátyásnak Beatrixxal kötött házassága, azaz 1476 karácsonya után indultak meg. Ezen építkezések legjobban ismert példája a visegrádi királyi palota újjáépitése. Az építkezés keltezését feliratos' és heraldikai emlékek6 segítik. Ezek alapján 1476-77- ben meginduló és az adatokban 1484-ig követhető munkálatokkal kell számolnunk. Egy Kubinyi András által feltárt forrás7 nyomán hitelesen ismerjük a palotaépítkezés gazdasági irányítóit, akik a visegrádi vámagyi 1 KUBINYI 1964. KUBINYI 1957., újabb kiadása: KUBINYI 1990/1. A téma újabb összefoglalása: KUBINYI 1990/2. 97-104. ' Ilyen a visegrádi palota építésére vonatkozó adat: KUBINYI 1964. 83-84.; 121-122. jegyzet. 4 A Beatrixxal szemben ellenséges érzelmeket tápláló Antonio Bonfrni részletesen taglalja ezt a változást Mátyás életvitelében: BONFINI 1995. 867-869. (4.7.70-95.) 1479-es évszám a palotakert pinceajtaján, 14(8)3-ra kiegészíthető évszám az Oroszlános falikúton,1484-es évszám a díszudvar kerengőboltozatának egyik homlokívzárókövén. BÚZÁS 1990. 42. A kápolna orgonakarzatát (BÚZÁS 1991. 21.) és az alsó fogadóudvar oszlopsorát és az utcai homlokzat nagy zárterkélyét Beatrix címerek keltezik 1476 utánra, az erkély datálását pontosabbá teszik Piber Benedek visegrádi várnagy, Garai Jób valamint Matucsinai Gábor kalocsai érsek címerei 1476-1481 közé (BUZÁSLŐVEI 1995. 111.) 7 Egy magát Császár Mihálynak nevező személy 1525-26-os feljegyzése emlékezik meg arról, hogy Ráskai Balázs udvarbíró Mátyásnak Visegrád városában egy kúriát építtetett. KUBINYI 1964. 83-84.; 121-122. jegyzet.
