Kiss Imola - Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura religioasă medievală din Transilvania (Satu Mare, 1999)

Buzás Gergely: A kései Mátyás-kor királyi építkezései és a későgótikus építészet stílusáramlatai Magyarországon

136 tisztet is viselő budai udvarbírók voltak8. A régészetileg jól ismert visegrádi épület későgótikus kőfaragványai, építészeti szerkezetei lehetővé tették számunkra az emlék tágabb stiláris- és szűkebb műhely-körének a kijelölését1'. Ez utóbbi feltérképezése során tűnt fel, hogy a visegrádi palotaépítkezés részletformáinak legszorosabb párhuzamai olyan építkezéseken találhatóak meg, amelyek az 1470-80-as években a budai udvarbíróság kezelésében voltak, és ílymódon építkezéseik gazdasági irányítását, akárcsak Visegrádon, a budai udvarbírók látták el. Elsősorban a tatai vár 1480-as években folyó átépítését kell említenünk,10 ahol még a részletformák is sok esetben teljes azonosságot mutatnak a visegrádiakkal.11 Tatán a Zsigmond király által emelt várpalotát megtartva - Visegrádhoz hasonlóan - elsősorban a nyíláskeretekre, loggiákra, illetve a berendezésre korlátozódott a Mátyás-kori átalakítás. A vár középudvarát körülölelő Zsigmond-kori árkádsor eredetileg csak a ma is meglévő déli szárnyon volt emeletes. Mátyás korában kiépült a többi szárny emelete is, amelyeket későgótikus bordás boltozattal fedtek. Az emeleti termek töredékekből ismert nyíláskeretei a visegrádiak hű másai voltak. A legjelentősebb új épületrész egy árkádos alépítményű traktus a vár déli, tóra néző homlokzata előtt. Ez talán egy olyan jellegű függőkért alépítménye volt, amilyent Mátyás Budán is emeltetett a nagy ciszterna felett.' Pannonhalma bencés kolostorának újjáépítését Mátyás a kolostor adminisztrátoraként végeztette el. A király nevében 1479-től Piber Benedek budai udvarbíró és visegrádi várnagy kormányozta az apátságot. Ezekben az években építették újjá a teljes kolostorépületet és boltozták be a templom mellékszentélyeinek egy-egy szakaszát. Ez utóbbi, valamint az 1486-os építési feliratot viselő új kerengőfolyosó csaknem teljes épségben maradt fenn. Az új kerengő üvegezett, nagyméretű csúcsíves ablakokkal nyílott az udvarra. Boltozatai egyszerű csillagformák, csak a templomkapu feletti és a sarokszakaszok kaptak bonyolultabb bordarajzolatot. Úgy a nyílásformák, mint a boltozatok sok rokon vonást mutatnak az 1484-ben épült visegrádi palota-kerengővel, ám térarányaik és a konzolok megoldásai eltérőek. Szorosabb rokonság fűz Visegrádhoz egy ablakkeret-töredéket, amely szintén a kolostorból származik: Visegrád Mátyás-kori épületeiből pontos párdarabjait ismerjük. Pannonhalma Visegráddal egy időben folyó építkezéseit ugyanaz a személy, Piber Benedek kezdhette meg, aki a visegrádi építkezéseket is irányította. Ez a tény, illetve a két építkezés * A palota utcai homlokzatát díszítő zárterkély faragványai közül előkerült malomkerekes címer, amely Piber Benedek budai udvarbíróé és visegrádi várnagyé volt újabb bizonyítékot is szolgáltatott ehhez a megállapításhoz. BUZÁS-LŐVEI 1995. 23. kép, 1. ábra. "BÚZÁS 1990. 42-44. '"BALOGH 1985. 160-161. " BÚZÁS 1990. 43.

Next

/
Thumbnails
Contents