Szőcs Péter Levente (szerk.): Arhitectura ecleziastică din Satu Mare (Satu Mare, 2008)

Satu Mare - Szatmárnémeti

Turnul alipit faţadei vestice, faţa­dele principale şi secundare sunt decorate cu pilaştri şi cornişe profilate. Ramele geamurilor sunt formate din pilaştri şi corni­şe profilate. Biserica-sală cu tavan plat are închidere absidată, inte­riorul este divizat prin nişe arcu­ite formate din coloane (aceeaşi formă se poate distinge pe faţada exterioară a bisericii reformate din Mintiu). Tavanul şi ferestrele sunt decorate cu stucaturi, reali­zate după cel de al doilea război mondial, când au fost înfiinţate şi uşile laterale. In biserică se păstrează clopotul vechi al oraşului realizat la Presov (Eperjes) în 1633. In turnul bisericii există în total trei clopote, realizate în 1927, 1972 şi 1980. (TSz). Szatmárnémeti. Református „Láncos” templom Szatmár városa viszonylag ha­mar csatlakozott a reformáció­hoz, rövidesen a kialakuló egy­házszervezet vezető személyisé­gei az itteni lelkészek közül ke­rültek ki. A protestánsok a város középkori plébániatemplomát vették használatba, a 17. század folyamán több fontos zsinatot is tartottak az erdélyi fejedelmek támogatásával. Templomuk a háborús időkben többször is kárt szenvedett, 1703-ban, amikor a várat ostromló kurucok felégették a várost, végleg el is pusztult. Az elmenekült lakosok csak két év múlva tértek vissza, 1707-ben II. Rákóczi Ferenc engedélyével a vár „élésházában” tartották az istentiszteleteket (a Vécsey ház telkén állott). Később építettek egy pa­­ticsfalú templomot, eléje nagy fatornyot is emeltek. Új kőtemplom építéséhez csak a Türelmi rendelet után fogtak, helyét az 1703-ban elpusztult épület mögött, a régi temetőben jelölték ki. Az épület terveit Preinlich Zsigmond kőműves készítette, alapkövét 1788-ban tették le, 1807. szeptember 27-én szentelték fel. A templomot 1862-ben vasláncos kerítéssel vették körül, innen ered a „láncos” jelzője. A 19. század folyamán többször újították, de a legnagyobb változtatásokra 1944 után került sor, ugyanis a templomot súlyos bombatalálat érte, mennyezete beszakadt, berendezése részben elpusztult. Noha a templomot 1947-ben újra használatba vették, a helyreál­lítási munkálatok még az 1950-es években is folytak. A Láncos templom a 18. szá­zad végére jellemző ún. alföldi típusú nagytemplomok egyik kiemelkedő példája. A hangsúlyos nyugati homlokzati tornyot, valamint a fő és oldalhomlokzatokat egyaránt pilaszterek, gazdagon profilált párkányok, és az ablakokat kiemelő szépen formált, pilaszterekből és párkányokból szerkesztett keretezés jellemzi. A síkmeny-126

Next

/
Thumbnails
Contents