Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Nationalităţi, minorităţi etnice şi stat / Nationalitäten, ethnische Minderheiten und Staat / Nemzeti és etnikai kisebbségek, állam
A NÉPEK ÉS FELEKEZETEK A XVI-XVIII. SZÁZADBAN 267 munkácsi egyházmegye dél-keleti vármegyéinek elcsábitása a "Szentséges Unió" erőltetésévé lett. Végeredményben áldozatul estek mind a pártolói, mind az ellenzői. A munkácsi papság és máramarosi hívek, az egri római katolikus püspökök vallási függőségébe kerülvén, a XVIII, század 40-60- as éveiben aktív harcba kezdenek ellenük. Miközben M. Olsávskij és I. Brádács uniátus püspökök elméleti úton harcoltak, bebizonyítva az egyházmegyéjük függetlenségére jogosító történelmi és jogi hátteret, mások tömeges vallási mozgalmakat szerveztek az ortodox vallás visszaállításáért. Tartván az "orosz intrikák" elterjedésétől és félvén a ruszinok és a románok feletti hatalom elvesztésétől, Mária Terézia osztrák császámő kényszeríti az apostoli fővárost a munkácsi egyházmegye kanonizálására, ily módon felszabadítva püspökeit a katolikus Eger "oltalma" alól, bár formálisan ők az esztergomi érsek, mint metropolita alárendeltjei voltak.14 A nép- és vallásközi viszonyok elrendezése az ukrán-magyar-román kapcsolati övezetben a XVIH-XIX. század fordulóján jött létre. A felvilágosult abszolutizmus reformjai pozitív hatással voltak a ruszinok és románok vallási életére, akiknek első nemzeti ébredése feltétlenül összefüggésbe hozható Andrij Bacsinskij (1772-1809) munkácsi püspök "aranykorával". Udvari István mai magyar ruszinológus szavai szerint, "kellő helyen és a kellő időben" születvén A. Bacsinskij püspöknél és kortársainal a "ruska népi önérzet és a keleti szláv népekhez való tartozás a soknemzetiségű Magyarország iránt táplált hazafias érzelmekkel párosult."15 A nép- és vallásközi viszonyok jellege nagy mértékben függött a munkácsi görög katolikus egyházmegye hívei nyelvi sokszínűségétől. Az itt élő ruszinok, magyarok és románok nyelvi-vallási azonosulását ragyogóan mutatják az Osztrák monarchia magyar területein végzett 1773- 1792- és 14 Петровь А.Л. Кь исторіи "русских интригь" вь Угрій вь XVIII в. // Карпаторусскій сборникь. Ужгородь, 1931. С. 123-133; Пекар А. Нариси... Є. 58-71. Його ж; Ужгородська унія... С. 285-300; Баран О. Єпископ Андрей Бачинський і церковне відродження на Закарпатті. Йорктон, 1963. С. 7-14; Pékár A. De erectione... Р. 57-116. A munköcsi egyhözmegye kanoniz61yd6s6fírt 1743 üs 1771 knzntt folyy mozgalmakryl szyly dokumentumok az alőbbi helyen vannak bsszegyujtve: De processibus canonicis ecclesiae catholicae Ucrainorum in Transcarpathia / Collegit dr. A. Baran // Monumenta Ucrainae Historica. Voi. XIII. Romáé, 1973. P. 1-269. 15 Udvari Istven Adatok а кбгрбшкгбп (ruszin) felvilögosodösryl (A felvilögosodös hat6sa a B6csinszky Andr6s knrleveleiben) // Szabolcs-Szatmöri Szemle. NyHregyhöza, 1989. No3. P. 281-283. Bxvebben A. Bacsinszkij korszaköryl 16sd: Баран О. Єпископ Андрей Бачинський... Є. 14-62; Фенич В. Правни статус и структура Мукачевскей епархиї у остатней штварцини XVIII вика // Шветлосц. Нови Сад, 1995. No3-4. Є. 277- 285; 1996. No1. Є. 41-51; Udvari І. Ruszinok... Р. 196-215; Botlik J. Op. cit. Р. 39-58.
