Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Nationalităţi, minorităţi etnice şi stat / Nationalitäten, ethnische Minderheiten und Staat / Nemzeti és etnikai kisebbségek, állam
268 VOLODIMIR FENICI 1806-os népszámlálások adatai.16 Ezekből az adatokból kiindulva, a XIX, század elején a munkácsi görög katolikus egyházmegye 724 parókiájában és 1660 filiájában, amely 11 vármegyét érintett (Abaúj-Toma, Bereg, Borsod, Máramoros, Sáros, Szabolcs, Szatmár, Szepes és Temes, Ugocsa, Ung és Zemplén), 541 963 hívő élt. Az egyházi elöljárók száma mindössze 1011 volt. A népszámlálások adatai alkalmat adnak arra, hogy megismerkedjünk az egyházmegye népi és nyelvi viszonyainak sokszínű képével. Az egyházmegye híveinek zömét 345 786 fővel (63,8 %) ruszinok alkották. Mégis a ruszinok egyetlen vármegyében sem tették ki a görög katolikus lakosság 100 %-át. A legnagyobb létszámban Sáros (98,6%), Bereg (96,7%), Ung (95,1%) és Ugocsa (91,0%) vármegyékben képviseltették magukat. Két vármegyében viszont a görög katolikus hívek száma nem haladta meg a 10 % (Szatmár - 5,6 %, Szabolcs - 7,5 %). A második legnagyobb etnikai csoportot a görög katolikusok között a román ajkú hívek alkották, kiknek létszáma 113 255 fő volt (20,8%). A román nyelvű istentiszteletet hallgató hívek négy vármegyében éltek: Szatmár (74,6%), Máramoros (35,7%), Szabolcs (15,5%) és Ugocsa (13,4%). A magyar görög katolikusok létszáma 33 786 fő (6,2 %) volt, akik hét vármegyében éltek: Szabolcs (40,0%), Borsod (31,1%), Abaúj-Toma (24,3 %), Szatmár (8,6 %), Zempln (5,7 %), Ugocsa (3,4 %) és Ung (0,5 %). A magyar unitusok 100 %-os ltszámban csak a Tokaj-hegyaljai helyhatsgban voltak jelen (a Munkcsi egyhzmegye 60 helyhatsgbl lit). A szlovák ajkú görög katolikusok nem egész 1 %-ok tettek ki (5 146 fo I 0,9 %), akik kisebbségben éltek összesen három vármegyében: Szepes (14,5 %), Abaúj-Toma (8,2 %) és Zemplén (0,3 %). Egynyelvű híveken kívül a munkácsi egyházmegye területén 42 888 (7,9 %) kétnyelvű hívőt is számon tartottak. Leggyakrabban ruszin-magyar kétnyelvűséggel találkozunk, akik ezen kétnyelvű hívők 53,6 %-át (az egyházmegye összes híveinek 5,3 %-át) alkották, akik kilenc vármegyében éltek: Abaúj-Toma, Bereg, Borsod, Máramaros, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Ung és Zemplén. Második helyen a kétnyelvű ruszin-szlovákok állnak (8 944 fő - 1,6 %), akik a Bargyijevói és Alsó-Szepesi helytartóságok határán éltek. Lényegesen kevesebb kétnyelvű ruszin-románnal találkozunk (4 615 fő - 0,8 %), helyileg Máramaros, Szatmár és Ugocsa vármegyékben, továbbá magyar-román kétnyelvű hívővel (6 113 - 1,1%), akik a 16 Bxvebben 16sd: Петровь А. Предельї угро-русской речи вь 1773 г. По офиціальньїмь данньїмь. Изследованіе и картьі // Матеріали для исторіи Угорской Руси. СПб., 1911. 335 с.; Bendösz І., Kői І. A Munköcsi Gurugkatolikus Egyházmegye lelkfíszsfigeinek 1792. ftvi katalygusa. NyHregyhöza, 1994. 147 p.; A munköcsi gurug katolikus pbspuksftg lelkfiszsügeinek 1806. йуі usszeHrósa / Szerkesztette: Udvari I. NyHregyhöza, 1990. 189 p.
