Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Nationalităţi, minorităţi etnice şi stat / Nationalitäten, ethnische Minderheiten und Staat / Nemzeti és etnikai kisebbségek, állam
A NÉPEK ÉS FELEKEZETEK A XVI-XVIII. SZÁZADBAN 265 valóságosnak hirdették ki a Szentségekről és Keresztségről szóló tanitást. A kálvinizmus lett az erdélyi fejedelmek hivatalos doktrínája, akiknek területéhez tartozott a munkácsi püspökökkel szembeszálló Máramoros.8 Ugyanakkor ki kell emelni, hogy a magyarországi protestánskatolikus konfliktus ha közvetlenül nem is érintette a ruszinok és románok vallási életét, akik M. Lucskáj szerint, a 17. század elején "a régi hitben megőrizték az anyanyelven folytatott istentiszteletet, a szigorú böjtölést, a papok házasodását, s akiket nem vonzott a házasság szabadsága" 9, viszont jelentős hatással volt a terület пйр- üs vallőskpzi kapcsolatainak további alakulására. А XVI. sz. végén - XVII. sz. elején kialakult helyzet rendkívül előnytelen volt a görög szertartás szerint élő kárpátaljai ruszin és román hívek számára. A református-katolikus harc a munkácsi egyházmegye híveit kálvinizálódással vagy latinizálódással fenyegette. Megérezvén a veszélyt, a helyi ruszinok és románok mind szorosabban kötődtek a saját szertartásukhoz, hagyományaikhoz, abban a reményben, hogy így megőrizhetik vallási és etnikai identitásukat. A ruszinok és románok számára a szertartás nem csupán "hitük külső kifejezésévé", hanem az ők nemzeti "én"-jük hordozójává lesz, védelmezve kulturális-vallási értékeiket a magyar kálvinista-katolikus ellenállásban. Szertartásuknak hittükkel, hitüknek pedig nemzetiségükkel való azonosítása végig kísérte a ruszinok és románok történelmi mivoltát a legújabb kor kezdetéig, mikor az egyház uralkodó helye a politikai pártok és társadalmi mozgalmak által másodrangú helyre szorult. Ezért eléggé huzamos időn keresztül az ukrán-magyar-román kapcsolati övezet őslakossága egyházukat és hitüket "ruszka"-nak nevezték.10 А XVII. század közepén területünkön olyan esemény zajlott le, amely, a legtöbb egyháztörténelem kutató szerint nem egyértelmű szerepet játszott a kárpátaljai ruszinok, románok és magyarok életében. Az egyházi 8 Пекар А. Нариси історії церкви Закарпаття. Т. І: Єрархічне оформлення. Рим, 1967. С. 19-23; Basilovits J. Brevis notitia fundationis Theodori Coriatovits... Cassoviae, 1799. Vol. I. Pars I. P. 28-56; Перфецкій E. Религіозной движеніе вь Угорской Руси вь XVIXVII вв. // Известія отделенія русскаго язьїка и словесности Императорской Академій Науїсь. СПб., 1915. Т. XX. С. 39-40; Петровь А.Л. Отзвукь Реформацій вь ру.сскомь Закарпатье XVI в. // Vestnik Kralovskft Heskft spolennosti nauk. Praha, 1923. S. 77-78, 85-87. 9 Лучкай M. Вказ праця. T. 14. C. 140. 111 Пекар А. Вказ праця. С. 23; Lackó М. Unió Uhhorodensis Ruthenorum Karpatinorum cum Ecclesia Catholica // Orientalia Christiana Analecta. Vol. CXXXXIII. Romáé, 1955. Р. 34-40; Baran А. Metropolia Kioviensis et Eparchia MukaHoviensis. Ed. 2. Romae, 1960. P. 48-52.
