Horvat, Irina Liuba: Icoane din colecţia Muzeului Judeţean Satu Mare (Satu Mare, 2014)
Lista documentelor - 8
casusban ream, hanem cask koposz mentség, az Tanúnak pedig az dolga úgy történt hogy az magma cselédegye lévém ki nem adhattam ha nem satisfactiót kivantam adni de nem elegeitek vele az udvar Biro es az Fiskus most pedig othon sem voltam mikor az rab oda szakat, és az uraság Dominalis Juris dictioját aval impedialni, azért reiteralvan eö kegyelme mostani tselekedetivel a tavajit én magamat subscribalo di Juris azon rósz embert tanqvan non gaudentem asylo et ocultatu két Hajdúval és egy más harmadik emberei is hozta és hozatta az Sidor kinsteritvén fegyveres kézzel harmadik emberei ki hozta és hozattuk az hazabul presentibus recognoscalom. Azt is recognosealom, hogy mikor kérdeztem a Papnétul a rabot hol légyen ászt felelték hogy a Templomban vagyon mivel pedig a situatio másként látni meg nem engette el anyira motus localist az ajtó felé tettem hogy beláthassak de nem oly véggel mintha onnét már el hozassam, távul légyen hogy az Isten Atyaszentegyházát irreverentiaval megbántsam, vagy valakit prorogativajaba megh sértsek! De az asylumnak itt és az Avasban propter publicam rationem principalii, a mint ususban sem volt soha is, helyét nem látom de ha szinte lehetne is nem úgy in discriminatim kelletik observalni mint T<isztelt> Walaszinovszki Atyám Ur tavaly, s most kezdette rendelni. Datum Ar<anyos> Megyes 28-a Aug. 1750. Szigethi György Dominalis Fiscus <f.2:> Georgius Szigethy fiscus D<omi>nails querulans contra R<everendissimo> Patri Voloszinovszky quod fures in suo domo tanquam asylo gaudente solitus esset conservare fatetur se unum extraxisse habitis nullis rationibus. Arhiva de Stat a Regiunii Transcarpatia, fond 151, opis 1, dos. 1480, f. 1-2, orig. Державний архів Закарпатської області, Ф. 151, оп.1, спр. 1480, арк.1-2, Оригінал. 8 1750 septembrie 26, Sighet. Andrei Bacsinsky vicarul uniţilor de rit grecesc din Sighet îl informează pe episcopul Mihail Manuel Oisavszky în legătură cu jafurile şi crimele săvârşite de tâlharii din Marmaţia la începutul primăverii acelui an. 26 вересня 1750 року, Сігет. Вікарій возз'єднаних грецького обряду в Сігеті, Андрій Бачинський повідомляє єпископу Михайлу Мануїлу Ольшавському про грабежі та вбивства, скоєні розбійниками з Мармації навесні цього року. L<audetur> l<esu> C<hristus>. Illustrissime, ac R<evere>nd<i>ss<i>me D<omi>ne Praesul, / D<omi>ne Praelate, ac Patrone Gratiosissime. Utinam solatiosiora de statu Marmatiae lllu/strissimae, ac R<evere>nd<i>ss<i>mae D<omi>nationi Vestrae pos/sessu transcribere nova, sed, cum his careamus, / tristibus verő, quibus abundamus, quaepiam / ex his demisissime hisce significo. Sub / initium cur<r>entis an<n>i veris, qui rumor de / praedonibus hinc inde ober<r>antibus in Mar/matia increbuerat obiter, die recte <decima no>na / huius mensis Septembris non vanus, sed / luctuosus et fatális, aliis nobis verő quibusdam / in futurum et actu metuendus emicuit, / malevoli enim hi praedones antesignano / quopiam Baiurjak socio adhuc olim / famosi praedonis Dobos in Alpibus Mar/maticis latitantes numero copiosiore / die mentionato circa horam <octa>vam po/meridianam possessionem fiscalem / Bocsko ingressi, ad una coenae assidentes / laniones duos invaserant et consectis / iisdem quam substantiam in domo re/pererunt secum abstulerunt, hoc non / suffecto ibidem existentem Suae Maies/tatis Cassam pro ratibus 50
