Drăgan, Ioan (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 2001-2002 (5-6. évfolyam, 1-2. szám)
Elite
60 Frivaldszky János korábban bevezették. Lietavában csak az uradalom által fizetett valach pásztorokat találunk.25 Walach Mihály és leszármazottjai Erdélyből hozták magukkal azt a hagyományt, hogy a Frivaldszky családnak az a tagja, aki a soltészjogot gyakorolta, vojvoda címre tartott igényt. Ez egészen 1805-ig tartott, ameddig ez a család adta soltészjogon Frivaldon a falusi bírókat. Ez az Erdélyben már rég nem létező cím mint “élő kövület” maradt fenn az idegen környezetben, a soltészbíró vojvoda címe ugyanis a Felvidéken teljesen szokatlan megjelölés. Az iratokban a lietavai uradalom soltészait foyt, richtar, judex, scultetus néven nevezik, a vojvoda név sohasem fordul elő.26 Egyedül Thurzóné Czobor Erzsébet használja ezt a címet 1603 és 1618 között, ő azonban minden soltészt következetesen vajvodának hív.27 Ennek viszont az a magyarázata, hogy Lietava várának - ahol Thurzóné állandó jelleggel lakott - akkor egy Frivaldszky volt az udvarbírója. A távolról férjhez jött, és a helyi megnevezésekben járatlan, magyar anyanyelvű úrnő az ő szóhasználatát vette át, de olymódon, hogy ő viszont minden soltészt - nemcsak a frivaldit - következetesen vajvodának nevez, a két elnevezést szinonimnak tekintve. Az egyik későbbi frivaldi vajda, Frivaldszky András (1656k-1751) vagy ötven éven át, 17007-1751 közt soltész. Az uradalom, a falusi plébános őt judexnek, scultetus-nak nevezi28. Amikor azonban ő maga intézkedik: pl. elintéz egy vitát a faluban, esetleg egy rokona nemességét igazolja, vagy a szomszédos kisvárosban, Rajecen fellép, a neve: vojvoda,29 A család feje a közösség felől tekintve falun belüli minőségében, a családdal és a falujával való kapcsolatában vajda volt, egyúttal a családtagok mint egyenlők által megválasztott primus inter , pares. E családon belüli funkció érdektelen a közjog számára, a magyar közjog felől a hatóságokkal való kapcsolatában viszont soltész. Az adatok arra vallanak ugyanis, hogy Frivaldon a vajdai tisztség valamiféle választással öröklődött, ugyanis semmiféle más általános szabály ezekből az adatokból nem szűrhető le, csak az, hogy a tisztség élethossziglani volt. Az egyik vajda halála után, 1526-ban négy fia örökölte közösen a címet, amíg a második fiú 1553-ban magára nem tudta váltani az egész soltészbirtokot. Ennek legidősebb fia címeres levelet szerez, és már apja életében magához váltja a birtokot, két öccsét kielégítve. Ennek halálakor, 1606-ban nyolc fia közül ezt azonban már egyik sem tudja megtenni, (sőt, ettől kezdve egyik Frivaldszky sem ) 25 Kavuljak: i.m.. 133., 152.; Chaloupecky, Václav: Válási na Slovensku. Praha, 1947. 19-23., 59-60., 67; Macűrek, Jozef: Válási v zapadních Karpatech. Ostrava, 1959. 220-225., 1. térkép. 26 OL, P1341 (lllésházy-család) 69.r. 9.fasc. 17.sz. Urbar Lethavsky (1633); 70.r. lO.fasc. 96.sz. Ratio victualium (1608); KuSik, M.: Urbare feudalnych pansliev, Bratislava, 1959 (1626). 27 Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás. 111. Bp. 1879. 6-18. 28 Scultetus 1706: Státny Oblastny Archív, Bytéa Oravsky Kompossessorat, fasc.176. 18-31.; 1748: OL, P1770 (Balassa család, Vágbesztercei uradalom) 3.cs. 20T; 1750: OL, P108 (Esterházy levéltár. Repositorium) 14068.tek. 96., 106., 107.; judex 1733: Státny Oblastny Archív, Bytéa, Frivald anyakönyve I. 253. 29 Vajvoda 1719: Státny Oblastny Archív, Bytéa, Trencianska Zupa, Possessiones, Frivald 2.; 1726: 2ilina Okresny Archív, Mesteéko Rajec. 8. Mestska kniha (1515-1798). 171. föl.; 1732: u.o., 4 föl.; 1737: Státny Oblastny Archív, Bytéa, Trenéianska Zupa, Familiae, rod Frivaldsky 1. rész, 30. föl.
