Drăgan, Ioan (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 2001-2002 (5-6. évfolyam, 1-2. szám)
Elite
Egy középkori román eredetű nemesi család a Felvidéken 59 az építészettörténet 15. század elejére teszi.21 A szentély ásatásakor előkerült féltucatnyi több liter űrtartalmú agyagedény is 14-15. századi jellegű, aminél a templom régebbi nem lehet.22 A kerámia-leletek feltehetően az építkezés közben használt vízhordó edények cserepei. A szentély félköríves záródású, bordásán boltozva, ma is áll. A hat kőív a félkör központjában kis zárókőben találkozik és négy ablakot, valamint a sekrestye-ajtót fogja közre. Három ablak csúcsíves, kőbélletes, a középső kerek. A szentély hossza és szélessége egyaránt 6,20 m. A szentély és a hajó közti gótikus diadalív fölött kis torony, “huszártorony” volt, kis haranggal. A szentély bal oldalán gótikus monolit pasztofórium, mellette ajtó az egykori sekrestyébe, amely boltozott volt, vasrácsos ablakkal. A szentélyben a jobb oldalon látható a keresztelő medence helye. Maga a - ma már lebontott - hajó nem volt boltozott, hanem fafödémes, három-három szűk ablakán vasráccsal. A régi hajót és a 19. sz. közepén - amikor új templomot építettek - lebontották, az egykori gótikus kőkaput pedig, áthelyezték a diadalív alá, a nyílás többi részét befalazva.23 Ami Walach Mihály kúriáját illeti, odaérkezésekor valószínűleg a régi soltész elhagyott házát állította helyre. Ha a templom színvonalát vesszük alapul - ezt a házat igazi kúriává építhette át. Ha a 250 magyar márka lefizetése után még templomot és kúriát tudott építeni, tehetős ember lehetett. Vagyonának egy részét nyilván Stibor szolgálatában szerezhette, másik része családi örökrészének megváltásából eredhetett. Az, hogy egy, a faluból kivándorolt testvér pénzben kapta ki a részét, Frivaldon később többször is megtörtént Mihály utódainál. Wallach Mihály - akinek ettől kezdve felvidéki szokás szerint a családneve Frivaldszky - Frivaldon ott addig szokatlan gazdálkodási hagyományt teremtett. Meghonosította az erdei juhászkodást, amely Frivald felvirágzásához vezetett. Mindezt azonban csak néhány magával hozott erdélyi román segítségével valósíthatta meg. A 35 községből álló lietavai uradalom juhainak egynegyede még a 17. században is Frivaldon volt24. Mint említettük, a felvidéki valachok csak a- 15. sz végén értek el a Kárpátok vonulatain át északról, Árván keresztül Trencsén megyébe. A lietavai uradalomban azonban nem telepedtek meg, nem keletkeztek hegyi pásztor valach települések, holott a Frivalddal déli irányban szomszédos Facskó - amely más uradalomhoz tartozott - valach pásztorfaluvá lett és közel hozzá Valaszka Béla is. Bőven alakultak valach falvak a Lietavát nyugatról és északról környező lednici, biccsei, budatini, sztrecséni uradalmakban is. Úgy látszik, a nomád hegyi pásztor vlachok azért nem telepednek meg a lietavai uradalomban, mert itt a vlach jellegű hegyipásztor-gazdaságot a Frivaldszkyak már 21 Dvoraková, Vlasa - Krasa, Jo2ef- Stejskal, Karel: Stredovéká nástenna maiba na Slovensku. Praha — Bratislava, 1978. 134. 22 Hanuliak: i.m., 10. Az 1993. évi ásatásokról csak 1997-ben kiadott jelentés az ásatáson kívüli -szakirodalmi - adataiban és következtetéseiben egyébként igen felületes. , 23 Archivum Privatum Episcopi Nitriensis, Nitra: Visitationes Canonicae 1674; Obecny Uradny Archiv, Alojzia KoőiSová: Zo starSi dejin Frivaldu. Kézirat, 1972. 38-39. 24 Uo. 28.
