Drăgan, Ioan (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 2001-2002 (5-6. évfolyam, 1-2. szám)
Elite
58 Frivaldszky János Ha erre a társadalmi helyzetre nem családi, hanem valamely személyes érdeme tette volna méltóvá, az erre vonatkozó oklevelet a Frivaldszky-levéltár bizonyára megőrizte volna. Mihály érdemét az oklevél fidelis jelzője adja meg. Tehát nem valamely egyszeri, Stibort lekötelező tett, hanem sokéves kitartó, megbízható szolgálat, amit Stibor - erőit gyöngülni érezve - meg akart hálálni. A “hála” azonban nem volt valami nagy, ha arra gondolunk, hogy Mihály a birtokot lényegében pénzen vette meg, s nem mástól, mint magától Stibortól, hiszen a soltészség évtizedek óta gazdátlan volt17 - ezért nincs beírva eladói név az előre elkészített oklevélben. Stibor második vajdasága idején körülbelül négy hónapot tartózkodik Erdélyben, rá egy évre készül el az oklevél. Ennyi idő alatt senki nem tud “hűségesnek” bizonyulni. Walach Mihály tehát már Stibor első erdélyi vajdasága, az 1396-1399- es évek óta van Stibor mellett. Stibor a két vajdasága közt nem járt Erdélyben, Walach Mihálynak pedig ott volt lehetősége a hozzácsatlakozáshoz. Walach Mihály annyi ideje volt Stiborral, hogy korábbi szülőföldjétől és családjától is elszakadt. Az oklevél sem apját, sem közelebbi származási helyét nem is említi. Közvetett bizonyítékok vannak még arra is, hogy együtt voltak már 1410-ben, a balszerencsés ószandeci kalandban is, amikor Árpádházi Kinga kegyhelyét véletlenül felgyújtották. Stibort ez a tett annyira megrendítette, hogy több hadi vállalkozásba már nem fogott, s az addig gátlástalan zsarnok jámbor békeközvetítő lett Tannnenbergben és Prágában. Ezután egyházi és szociális alapításokba is kezd: Szakolcán és Beckón egy-egy ispotályt és pálos rendházat, Vágújhelyen Ágoston-rendi prépostságot hoz létre “bűnei bocsánatára és Szűz Mária tiszteletére”18. A Walach Mihály-építette frivaldi templom viszont egy különleges, igen ritka patrocíniumot kap, ami Mária, az Angyalok Királynője, búcsúnapja pedig - látszólag teljesen logikátlanul - Szentháromság-vasárnap. Mindez csak úgy válik érthetővé, ha tudjuk, hogy Ószandec felgyújtott templomát Árpádházi Kinga a Szentháromság tiszteletére szentelte. Árpádházi Kingáról pedig az a legenda maradt fenn, hogy újszülöttként Máriát, az Angyalok Királynőjét dicsőítette19. Ószandec spiritualitását is ez a legenda definiálta20. Az engesztelés pedig annyira eredményes volt, hogy a frivaldi templom is kegyhely lett, és ma is az. Az új bírónak tehát első dolga Frivaldon katolikus kőtemplomot építeni saját telkén, egy korábbi templom helyén. A románok ugyan döntő többségükben ortodox vallásúak voltak, de például Hátszegen 1280-ban már katolikus Máriakegyhely létezett, 1382-ben pedig ferences kolostor. Ha pedig korábban nem is lett volna katolikus, Stibor szolgálatában biztos azzá lett. A templom építésének korát 17 1553-ban Frivaldot a “tekintetes, dicső emlékű Jakob Pudlman” bíróságának nevezik (Frivaldszkylevéltár, no. 2.). Ez lehetett 1385-ig, a morva betörésig a birtokon belül lévő bíró neve. 18 Részletesebben: id. Frivaldszky János: Néhány vonás Stibor vajda portréjához. In: Turul. (1999) I- 2 sz., 33-35. 19 Dlugosz: Vita Sanctae Kyngae Ducissae Cracoviensis. In: Monumenta Poloniae Historica. IV. Lwów. 1884. 662-731. 20 id. Frivaldszky János: Árpád-házi Kinga és lelki öröksége. In: Távlatok. (1999) 2 sz., 226-233.
