Drăgan, Ioan (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 2001-2002 (5-6. évfolyam, 1-2. szám)

Fontes

184

Bogdándi Zsolt

uradalom részeként.6 A következő, 1548-as adat a Mona családot említi Borzawch- i birtokosokként7, 1573-ban pedig ugyanazok és Czerbicza Gáspár fordulnak elő. 1584. augusztus 3-án Báthori István erdélyi vajda Zsidóvárát és tartományát hűséges szolgálataiért, de leginkább követjárásáért Apafi Istvánnál inskribálja.8 A záloglevélből az is kiderül, hogy a birtoktestet előzőleg a néhai karánsebesi bán Tompa István bírta, ugyancsak zálog címén. Báthori előbbi intézkedése Thorni Tamás bán tiltakozását váltotta ki, kinek a vártartomány elzálogosításával jövedelmei csökkentek: “felseged ymmar Sido warat onnan el zakaztotta, kinek el zakaztasa nem chiak fogyatkozást tenne az ott walo allapatba, holoth annelkeolis elegh wekony yowedelme wolna”.9 A báni méltósággal tehát egy időben együtt járt a zsidóvári és a lugosi jószág jövedelme. Ennek a helyzetnek vetett véget Apafi István 1585. január 27-én történt iktatása.10 11 A gyulafehérvári requisitorok ezen iktatásról kelt jelentésében felsorolt szomszédok között olyanok is előfordulnak, akik Barzaus közlendő összeírásánál is jelen voltak, vagy pedig azokkal rokonságban állottak. Példának okáért Zsénáról megjelenik ugyanaz a Hachiagh Petru, aki az összeírásban Ray Torna jobbágyaként Hatzaky Petru néven szerepel, a Balásfi által Bozi-nak írt Bozzas-ról" pedig Dobrin Petru. 1588-ban, Lugos keleti határainak megállapítása érdekében tartott tanúvallatáskor12 a Barzaus szomszédjaiként felsorolt jobbágyok közül vallomást tesznek Dombovicza-i Malda loan és Rowina Martin, az összeírásban Zilibagy névalakban szereplő Zaldebazelről pedig Apafi István özvegyének jobbágya, Adawz másként Zedres Mihai. Ez utóbbi - ebben az esetben Zederyes másként Zeldebacz néven megjelenő - település lakosai váltják ki 1585. január 29-én zsidóvári Thywadar Boldizsár tiltakozását, ugyanis segítségükkel Apafi István bizonyos jószágokat elidegeníteni törekedett.13

Apafi István 1585 táján bekövetkezett halála után a zsidóvári uradalom és ezzel Barzaus is özvegyéhez, Pemyeszi Annához került. Habár a zálogösszeg nem volt nagy, a jószág fiskus számára történő visszaszerzése nem bizonyult egyszerűnek. Erre utal Szikszai Imre kincstári számvevő (exactor rationum) és Zoltai János ítélőszéki ülnök 1590. január 26-án kelt tiltakozása, amely szerint Apafi özvegye a fejedelem nevében felkínált 2000 Ft-ot nem fogadta el, az uradalom visszaszolgáltatását pedig megtagadta.14 Ennek ellenére Zsidóvár tartozékaival együtt hamarosan újból a fejedelem birtokába került, 1590. április 30- án ugyanis tinkovai Duma János és Macskási Farkas, kiegyezve karánsebesi Jósika István fejedelmi kamarással, visszavonják azt az ellentmondást, melyet ez utóbbi

6 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. Bp., 1894. 15.

7 Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. II. (Első rész). Bp., 1884. 42-44.

8 MÓL FI Liber Regius II. 244v-245'.

9 Veress Endre: Báthory István király levélváltása az erdélyi kormánnyal (1581-1585). MHH, XLII. Bp., 1948. 217.

10 MOL F2 33. kötet (Liber anonimus). 4V-5V.

11 Erről bővebben I. Pesty Frigyes: i. m. 78-79.

12 MOL F2 13. kötet. 69r-77v.

13 MOL F2 33. kötet. 3r-3v.

14 MOL F2 13. kötet. 162v-163r.