Diaconescu, Marius (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 1997 (1. évfolyam, 1-2. szám)
Societate
132 Szőcs Péter érték struktúra gyors megváltozása39. Ez az árforradalom, bár a demográfiai vonatkozások nélkül, feltartózhatatlanul begyűrűzik az Erdélyi Fejedelemségbe, itt is érezhetővé téve ennek hatásait. Az értékek egymáshoz viszonyított átalakulása a legfontosabb sajátsága ennek az árrobbanásnak. Nem minden termék ára emelkedik egyformán, így az alapvető szükségletek biztosításához szükséges cikkek ára jóval nagyobb arányban nő, mint a kevésbé létfontosságú termékeké. A gabona például, jóval nagyobb mértékben drágul mint az állati termékek, és ez utóbbi mögött is jóval elmaradnak az ipari cikkek ár növekedései40. Ez tűnik számunkra társadalmi szempontból az árforradalom legfontosabb következményének. Az egyenlőtlen árnövekedés, nem egyenlő mértékben nehezedik a társadalmi rétegekre. Az alapvető cikkek drágulása jóval nehezebbé tette a mindennapi lét fenntartását a szegényebbek számára, így az ő életszínvonaluk jelentősen csökkent41. Az árrobbanás másik oldala, hogy az eddig luxus cikknek számító termékek jóval könnyebben elérhetőek szélesebb rétegek számára is. A gazdagabbak tulajdonképpen csak hasznot hajtottak az árrobbanásból, őket nem érinti olyan érzékenyen az alapvető élelmiszer cikkek drágulása, mint a "létminimumon" élőket, ugyanakkor csökkent az a vagyoni szint, amelynél már elérhetővé válik a fényűzés és a luxus42. Ez a társadalmi presztízs szempontjából egy igen fontos következmény, mivel elindítójává válik egy felfelé törekvő mozgásnak, amely során a tehetős középrétegek a felettük álló rétegek életmódját utánozva, igyekeznek felzárkózni a társadalmi ranglétra csúcsán állókhoz. Ez a jelenség azonnal megszüli a maga ellenhatását, abban, hogy a nemesség és ezen belül az arisztokrácia, azaz a legnagyobb presztízzsel rendelkező réteg, megpróbál elhatárolódni az alulról jövő nyomástól, újabb és újabb kritériumok alapján meghatározni önmagát43. Mivel a luxuscikkek könnyebben hozzáférhetőek, átalakul a nemesi asztali kultúra is. A gazdag, egzotikus fűszerekkel ízesített, ínyencségekkel rakott asztalok már nem egyedül a társadalom csúcsán élők kiváltsága, hanem hozzáférhető minden tehetősebb ember számára44. Az elitnek új kritériumok alapján kell meghatároznia önmagát az asztali szokások területén is. Új divat alakul ki, 39 Zimányi Vera: Gazdasági és társadalmi fejlődés Mohácstól a 16. század végéig, in: Századok. 114. (1980) és Zimányi Vera: Néhány szempont az életszínvonal vizsgálatához a 17. századi Magyarországon, in: Óra, szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17-18. században. Társadalom és művelődéstörténeti tanulmányok. 9. Budapest, 1994, 7. 40 Az Erdélyi Fejedelemség vonatkozásában 1. Prodan, David: Iobăgia în Transilvania în secolul al XVlI-lea. I-II. Bucureşti, 1968 valamint Zimányi Vera, Századok, 114, (1980) 41 Zimányi Vera: Néhány szempont az életszínvonal vizsgálatához..■■ 12. 42 uo. 13. 43 uo. 14. 44 Montanari, Massimo: Éhség és bőség. A táplálkozás európai kultúrtörténete. Budapest, 1996, 100.
