Ciubotă, Viorel (szerk.): Patrimoniu multietnic (Satu Mare, 2009)
Casă ţărănească din Zabolottia Селянська хата у селі Заболоття Халмеу Fertősalmási parasztház Traditional house of Zabolottia egy új rendszere jelent meg. Ebben a vegyes kultúrában a regionalizmusnak fontos szerepe volt mind a közösség, mind az egyén identitásában. Azonban a 20. század eseményei és a vármegye felbomlása megakadályozta ennek a folyamatnak a kiteljesedését. Egy sajátságon regionális tudat kialakulása helyett az etnikai hovatartozás vált döntővé. Az Ugocsa megyei magyarok három rétegből tevődnek össze. Az alapot az évszázadok óta itt élő református vagy római katolikus magyar lakosság képezi, akik túlélték a középkor viharos évszázadait (ugyanebbe a kategóriába tartoznak a 14-15. században itt élt, de az idők során asszimilálódott flamand és szász közösségek- főleg Szászfaluban, Batáron és Királyházán éltek). A második réteget a 18-19. században asszimilált római katolikus svábok (Túrterebes) alkotják, a harmadik réteget pedig az ugyancsak ebben a periódusban asszimilált görög katolikus ruszinok és római katolikus szlovákok (Kökényesd, Nevetlenfalu, Csedreg, Fertősalmás stb.). A második világháborút követően egy sor tragikus esemény következett be, ami napjainkig meghatározza az Ugocsa megyei német és magyar közösségek kollektív emlékezetét. A vármegye déli, Romániához került részén sváb deportálásként vált ismerté ez az esemény, míg az északi részeken, Kárpátalján (Ukrajna) malenkij robotként (kis munka). A különböző elnevezések mögött ugyanaz 93
