Ciubotă, Viorel (szerk.): Mala Kopanya. Micromonografie (Satu Mare, 2009)

3. Pidszumki vivcsennja pamjatki

fenntartott kapcsolatok diktálták, mivel nem tudták saját pénzérméiket használni valamint az egységes fizetőeszköz kialakításának szükséglete. A rendszer bevezetése a belső lehetőségekre támaszkodott (a társadalom polarizálódása, a gazdasági növekedés színvonalának rizikója) és, Burebista tevékenységének eredményeképpen.a fiatal dák állam szükségletei diktálták (Kotigorosko 2008, 200.)

A belső és külső kereskedelem növekedése nagyobb összegű pénzt igényelt amit a Birodalom már nem biztosított. Ez pénzhiányhoz vezetett amit Burebista római pénzt utánzó érmék verésével próbált megoldani. (Crişan 1977, 176, 427).

A Kárpát medence legtávolabbi régióival is fenntartottak kereskedelmi kapcsolatokat. Az import legjelentősebb részét észak-pannon termékek (fibulák, csatok, övék) és olasz eredetű árúk (bronz- és üvegedények) képezték. A baltikumi kapcsolatokra a borostyánkő nyakláncok utalnak.

Az interregionális kapcsolatoknak egy világosabb képét tárja elénk a Mala Kopanyan talált pénzlelet (82 másolat). A következő típusú érmék találhatóak köztük: Velko-Bistrica (észak Szlovákia), Aranyosmeggyes (Erdély), Smirna

(Észak-Jugoszlávia), egy római köztársasági érme szett, dénárok Nepaususból (alsó-dél Gallia) és drahmák Apollonia és Dirrahium (Illíria) területéről.

Újra megemlítjük azt a tényt, hogy az Aranyosmeggyes típusú érmék ismeretlenek a római utánzatokat tartalmazó katalógusokban, a mérlegsúlyok és a verőeszközök felfedezése azt a feltételezést bizonyítja, hogy a várban pénzverde üzemelt (Kolnykova, Kotigorosko, 2007, 60 old.), amit a jövőben valószínűleg fel is fogunk fedezni Mala Kopanyan.

A jelegzetes kézműves termékek, az árú-pénz forgalom és a kiterjedt kereskedelmi kapcsolatok amelyek a Laténe korszakban indultak nem szűntek meg a dákok érkezésével. Bevezetésük új ösztönzést adott a folyamatos gazdasági fejlődésnek és a társadalmi kapcsolatoknak, meghatározó szerepe volt még egy sor egyébb jelenségnek is, mint a betelepülő és helyi törzsek (kosztobókuszok) nemzeti sokszínűsége. Burebista egyesítési politikája, mely Strabo szerint (Strabo, Geogr., VII, V, 2) a dák területeket elfoglaló kelták elleni bosszúhadjárat volt. A dák állam nagyobb gazdasági, társadalmi és szervezettségi fejlődést ígért mint amit régió osztályrétege nyújthatott.

55