Bălu, Daniela - Szőcs Péter Levente (szerk.): Ghidul expoziţiei de istorie şi etnografie (Satu Mare, 2008)
Civilizáció identitás, multikulturalitás. Állandó kiállítás
Az etnokulturalitás egységessége, az együttélés viszonyai és a nemzetiségek közötti párbeszéd, melyek Szatmár térségében magától értetődőek, meghatározzák az anyagi és a spirituális kultúra egységes bemutatását és a kiállítás lehetőséget ad a látogatóknak, hogy maguk határozzák meg a hasonlóságokat és különbségeket, tehát a nemzeti sajátosságokat és érzékenységet, szokásokat és az alkotói értékeket. A tárgyak elhelyezése követi a történelmi kronológia szabályait és a használati vagy elkészítési helyük szerinti csoportosítást, ezzel is hozzásegítve a látogatókat, hogy minél reálisabb képet kapjanak. A kiállítás két emeleten van elhelyezve, 1070 m2, amihez egy „Mutimedia terem” is tartozik. A szatmári terület, ami példaként szolgálhat a nemzetiségek közötti párbeszédre és ezek sokszínűségére, hozzásegített egy „hangos vezető” bevezetéséhez, román, magyar, német és angol nyelven. Az alap magyarázó szövegek mellett vannak választható, kiegészítő szövegek is, amelyeket a látogató a saját érdeklődési köre szerint választhat ki (példa erre, a „Emlék és történelem” terem, ahol háborús veteránok, deportáltak, a Bécsi Diktátum idején elszököttek, politikai foglyok vallomásait vagy a kommunista időből származó zenét hallgathatunk). Ez a "hangos vezető" rendszer társítva van zeneszámokkal is, melyek a terem témájához, vagy altémájához kapcsolódnak, fejlesztve ezzel is a kiállítás interaktív jellegét, a látogató választhat ezekből a zenei témákból, attól függően, hogy mi érdekli inkább (ezt az "Élet fonala" teremmel példázzuk, ahol olyan témákból válogathatunk, mint a bölcsődalok, házassági, temetési, vallásos vagy különböző ünnepkehez kötődő városi és vidéki énekek, a megye nemzetiségeinek nyelvein: román, magyar, sváb, ukrán és roma). Emellett a "hangos vezető" mellett természetesen az információk megtalálhatóak, a termekben kifüggesztett plexi alapokon írásos formában is, szintén négy nyelven (például a "Ház úrnője" teremben különböző szokások és ünnepek leírása és jellegzetessége olvasható és hallgatható is). A választott szövegeket, a látogatók magukkal is vihetik, növelve így a múzeum és a kiállítás tanító jellegét, ezenkívül létezik az a lehetőség is, hogy a látogatók, az általuk ismert szokásokat, verseket, meséket leírják ezzel is bővítve a gyűjteményt. Az interaktív jelleg azt eredményezi, hogy a látogató direkt legyen „bevezetve a történelembe” és a muzeográhába, mivel a fő hangsúly a kölcsönhatáson van a tárgy, információ és a látogató igénye között, felhasználva erre a modern lehetőségeket. A kiállítás modernizálása rögtön meghozta a jótékony hatását a nagyközönségre nézve, a nevelő jelleg leginkább a látogatók társadalmi kategóriáinak kiszélesedésében jelentkezett, ezenfelül a létszámuk is nőtt és a látogatók nagyra értékelték a múzeum új szolgáltatásait. 13
