Szőcs Péter Levente (szerk.): Cămin. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2010)
Archaeological vestiges
Vas eneolitic de la Cămin-Podul Crasnei Rézkori edény Kálmánd-Kraszna híd lelőhelyről Eneolitic pot discovered at Cămin-Podul Crasnei site Descoperirile din epoca romană şi din epoca migraţiilor de pe teritoriul comunei Cămin provin din cercetări de suprafaţă, nefiind realizate săpături arheologice. Fragmentele ceramice cu brâu alveolat indică prezenţa dacilor liberi, însă alte fragmente indică o populaţie germanică în zonă. Foarte probabil că evoluţia istorică a teritoriul comunei Cămin se încrie în evoluţia generală a zonei mlaştinii Ecedea. După războaiele dacoromâne dintre Decebal şi Traian, zona mlaştinii Ecedea a rămas un teritoriu neocupat de romani. Dacii liberi şi-au continuat traiul alături de elemente de populaţie germanică (buri), cu care au luptat alături împotriva romanilor. Numărul populaţiei din zonă creşte mult în a doua jumătate a secolului II. d. Hr. în această perioadă au sosit în zona mlaştinii Ecedea vandalii, un trib de 8 forrásokból is ismerjük, az úgynevezett ókori világ részét alkották. A kelták már pénzérméket is használtak a kereskedelmi áruforgalomban, és mivel vasekét használtak, fejlett mezőgazdasági tevékenységet is folytattak. A római korból és a népvándorlás korai időszakából három fő települészónát különböztethetünk meg Kálmánd területén. Egy kiterjedt települést találtak a szőlő környékén, a Kálmándot és Csanálost összekötő út mentén. Ez a település kb. 1 km hosszan nyúlt el a Papírgyárpataka nevű patak nyugati teraszán. A már szabályozott medrű pataknak az ókorban széles és mocsaras völgye volt, a magasabban fekvő területeken szántókkal és lankás legelőkkel. Egy másik ideális településhely a hajdani Ecsedi-láp terasza volt. Innen, a Kraszna híd közeléből római kori leletek kerültek elő. A település körülmények hasonlóak voltak a Papírgyárpataka völgyével: a terasza jó szántóföld volt, míg a mocsár területe jó legelőt nyújtott. Sajátságos típust jelentenek a mocsár magaslatain, szigetein kialakult települések. Az ezeken a kiemelkedéseken létesült településeket az év nagy részében csak csónakon lehetett megközelíteni, ezáltal természet adta védelemben is részesültek. A kálmándi római kori és népvándorlás kori leletek felszíni kutatások során kerültek elő, eddig egyetlen ilyen korú lelőhelyen sem végeztek régészeti ásatást. A fodros övvel díszített kerámiatöredékek a szabad dákok jelenlétére utalnak, más cserépdarabok viszont
