Kereskényi Sándor: Complexul Memorial Ady Endre. Emlékmúzeum (Satu Mare, 2007)

Ady Endre şi meleagurile natale - Ady Endre és a szülőföld

şi marii negustori, care au rivalizat în vederea obţinerii unor titluri nobiliare şi domenii imense. Fosta nobilime mijlocie care şi-a pierdut pământurile, s-a năpustit în administraţie şi în învăţământ. Cei care doreau să reuşească în economie, cultură şi politică, erau interesaţi în progresul social dictat de burghezie, au învăţat să se acomodeze. Oamenii trăiau conform legilor unui feudalism modernizat. Obişnuinţa, provincialismul şi respectul autorităţilor determina mentalităţile, atitudinile. Astfel se întâmpla şi în Sătmarul istoric, în Sălaj şi în Bihor, nu e deloc de mirare că Debreţinul era văzut de Ady ca un sat mare.

Poetul se simţea bine la Oradea, la Budapesta şi mai apoi la Paris. în acele oraşe, unde constata vreun semn al „aşa-zisului progres trepidant". Sub influenţa fostului său coleg de şcoală la Cărei, Jászi Oszkár, vestitul sociolog stabilit ulterior în SUA, Ady

hitt Herbert Spencer szociológiai evolucionizmusában, s a fejlődést az iparosodással és az urbanizációval azonosította. Ermindszent, Nagykároly vagy Zilah környéke számára a „grófi szérű" világa volt. A zsellérsorsból fakadó, anakronisztikus élethelyzeteké, melyeknek minden mozzanata méltatlan a szabadnak született emberekhez. Lelkében sokszor felfakadtak a gyermek- és ifjúkori nélkülözések okozta sebek — amikor a Pénz urait ostorozta, egyre inkább távolodott apja kisnemesi álmaitól, és egyre inkább közeledett a hajdani érmindszenti szegények problémáihoz.

Szociális érzékenységének ebből a gyökérzetéből táplálkozott a lélek és a szellem lázadása, a bohémkultusz és a nonkomformitás. Az, ahogyan szakított az apjától és a rokonságtól rátestált hivatalnokiszolgabírói álmokkal, ahogyan eltökélte a szakítást a falusi Magyarországgal, ahogyan