Liviu, Marta - Szőcs Péter Levente (szerk.): Catalogul colecţtiei de archeologie (Satu Mare, 2007)

Epoca Bronzului

Descoperiri din epoca târzie a bronzului Késő bronzkori lelőhelyek Sites of the Late Bronze Age

■ Cultura Sucht de Sus - Felsöszöcs kultúra

■ Crupul cultural Hajtlâbagos/Pifcolt-CeluUuţ - Hajtlúbagos/Piskolt-Csaholy csoport

I Acii.ş: 2 Adrian: 3 Ady Endre: 4 Andrid: 5 Apa: 6 Berea: 7 Berveni; 8 Boineşti: 9 Cămin: 10 Căpleni: II Caret: 12 Căuaş. 13 Cehăluţ; Í4 Cidreag: 15 Ciume şti: 16 Culciu Mare: 17 Culciu Mie: 18 Domăneşti. 19 Dorolţ;

20 Dumbrava: 21 Foieiu. 22 Ohenci: 23 Homorodu de Jos; 24 Homorodu de Sus. 25 Jojib: 26 Lazuri: 27 Lelci. 28 Livada; 29 Lucăceni; 30 Medieşu Aurit: 31 Necopoi: 32 Norieni. 33 Odorén. 34 Petea. 35 Pir; 36 Pirul Nou. 37 Pişeoll; 38 Portiţa: 39 kernelen Oaşului. 40 Sanislău: 41 Sărăuad. 42 Supuni de Jos; 43 Tflşnad 44 Tălăreşti: 45 Tiream. 46 Turuhmg -Vii. 47 Urziceni: 48 Valea Vinului: 49Vama

állattenyésztés-központú gazdálkodás Szatmárban kedvező földrajzi feltételekre talált: az állatoklegeltetését és teleltetését nagyban segítette a kiterjedt vízjárta vidékek gazdag növényzete, az Ecsedi-láp, az Ér mocsarai, a Szamos, a Túr, a Kraszna és a Homorúd árvíz öntözte lankáinak gazdag növényvilága. A bronzkorban így a legsűrűbben lakott terület éppen a dombvidék és a termékeny síkság határvonala. A két vagy három ökoszisztéma együttes kihasználása tette lehetővé az ott lakók számára, hogy dacoljanak az aszállyal, a kártevők megújuló rohamaival, az állatállományt támadó ragályokkal. így egy olyan gazdálkodási rendszert alakíthattak ki, amely fokozta védekezési képességüket az

esetleges törzsek közötti konfliktusok során.

A Közép- illetve Délkelet-Európa kiterjedt területein felvirágzó Baden- és Cotofeni-kultúrák javarészt az állattenyésztésre épültek. A két régészeti kultúra éppen a mai Románia északnyugati részén találkozott, s bár az Ecsediláp és az Ér mocsarai egyfajta természeti határt képeztek közöttük, érintkezéseik így is bizonyíthatóak. A rézkor temetkezési szokásaival ellentétben, mindkét kultúrában elhamvasztották a halottakat. A Cotofeni-kultúra hamvasztásos temetkezéseit Aranyosmeggyesen tárták fel (kát. sz. 89).

f

45

f