Liviu, Marta - Szőcs Péter Levente (szerk.): Catalogul colecţtiei de archeologie (Satu Mare, 2007)
Neoliticul şi eneoliticul
A neolitikum és a rézkor Az emberiség többévezredes fejlődése során, akár az ember a maga életében, gyorsabb és lassúbb fejlődési szakaszokon megy át. Gyors, úgyszólván forradalmi fejlődési szakasznak számít a neolitikum, az újkőkorszak, amely kiragadta az embert a paleolitikum lassú sodrású életmódjából. A paleolitikum és a mezolitikum gyűjtögetővadászó emberének egyetlen életcélja a fennmaradás, a túlélés volt. Ezzel szemben Kr. e. 6500-4500 között az őskori ember új gazdasági, társadalmi és szellemi berendezkedést hozott létre, amely hosszú távon alakította az emberiség fejlődését. A neolitikum emberénekgazdasági foglalatosságai közül a legj elentősebb a földművelés és az állattenyésztés, a korábban fontos halászat (kát. sz. 40-44), vadászat és gyűjtögetés kiegészítő jellegűvé vált. Az életmód forradalmi jellegű változását a társadalmi és kulturális következmények hozták magukkal. A földművelés és állattenyésztés a közösségek letelepedéséhez vezetett, a gabona feldolgozásának szükséglete a kerámiaedények megjelenését hozta magával, valamint kialakult a tér lakhatóvá tételének számos új technikája, újabb nyersanyagforrások feltárásának és az eddigieknél hatékonyabb szerszámok készítésének igénye. Például ekkor kezdődött a só felhasználása. Az 1960-as években jött létre a Csomaköz és Bere településekről származó Kovács-gyűjtemény. Kovács Gyula béréi református lelkész, feltehetőleg Andrássy Ernő orvos ösztönzésére kezdett régészeti leleteket gyűjteni Csomaköz, Mezőfény és Szaniszló környékéről. A Kovácsgyűjtemény információi ösztönözték az 1962-1965 közötti tervásatásokat Csomaköz II-Legelő, illetve a Bere I, IX, XXI lelőhelyeken. Később, 1970-1982 között, Eugen Comşa és Németi János folytatták a feltárásokat Nagykároly Érdengeleg, Kismajtény, Mezőterem és Érvasad környékén, illetve Piskolt-Homokosdomb, -Kincsverem, -Téglavető lelőhelyeken. Több ásatás ezek közül már leletmentő jelleggel bírt. A neolitikum kezdetének problémáját Északnyugat- Romániában az 1970-1980-as évek ásatásai tisztázták, Közép- és Felsőhomoród valamint Felsőliget lelőhelyek részleges feltárása nyomán. Az elmúlt két évtized során fontosabb kutatásra a Tas n á d - Me/egh ázak lelőhelyen került sor, ahol a néhai Neţa Iercoşan több mint egy évtizedig ásatott. Egy másik jelentős kutatás a Kányaháza-Dámüw/ Sfintei Mării lelőhelyen, a Körös-Starcevo kultúra legészakibb romániai pontján zajlott. Az ásatások túlnyomó többsége mentőjellegű. Tervszerű kutatásokat Németi János végzett 1995-től kezdődően Piskolt környékén, az eredmények közzététele egyelőre még várat magára. Az utóbbi öt évben új, nagy kiterjedésű ásatások kezdődtek a Halmi- Határátkelő és a Csanálos-Határátkelő lelőhelyeken. Az őskori közösségek szívesen telepedtek folyóvizek mellé, kis magasságú dombokra, halmokra, amelyek uralták a tájat és egyúttal védelmet is nyújtottak az árvizekkel szemben. Ilyen szempontból az egykori Ecsedi-láp széle, a Börvely, Kálmánd, Kaplony, Domahida, Nagymajtény, Gilvács, Szamosdob vonal és tovább északra, az országhatáron túl, a leggazdagabb a neolitikus lelőhelyekben. A neolitikus közösségek települései többnyire 2-3 ha kitérj edésűek voltak, kb. 60-85 lakosuk volt egyszerre és általában egy központi, mintegy 50 ha nagyságú település körül rendeződtek. A megyében ez a településszerkezet a Tasnád, Felsőhomoród, Nagykároly, Piskolt, Kaplony, Nagy- és Kismajtény, Bere, Csomaköz, Csanálos, Aranyosmeggyes és Halmi környéki ásatásokkal igazolható. A lakóházakat vagy a földbe vájták, vagy a felszínre építették. A földbe vájt házak (Tasnád-Melegházak, Piskolt, Csanálos, Halmi, Kismajtény, Felsőhomoród. Nagykároly, Bere, stb.) a sok hátrány ellenére nyáron hűvösek, télen könnyen átmelegíthetőek voltak. A házba egyetlen ásott lépcső vezetett le, többnyire a déli oldalról. A kívánt hőmérsékletet feltehetőleg egy mozgatható agyagtűzhely szolgáltatta, amelybe izzó parazsat helyeztek. A földfelszínre épített házak (Tasnád-Melegházak, Kismajtény-Halastó B, Kaplony- Vasúti őrház, Kaplony-Reök 35
