Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 35/2. Volum aniversar 1969-2019 (2019)
Conservare - restaurare
Puskás Éva, Sulyok László pontjából is.”3 Katolikus templomainkban a leggyakrabban ábrázolt örmény szent a keresztény hitre térítő Világosító Szent Gergely, akinek országhatárainkon belül 15 oltárképét ismerjük, aki mellett ritkábban ugyan de megtaláljuk az ókeresztény vértanú Szent Hripszime, valamint az örmény ábécé megalkotója Szent Meszrop Mastoc ábrázolásait is. A műtárgy bemutatása A Világosító Szent Gergely ikonográfiájának terjedésében az ábrázolások hasonlóságait, csak úgy, mint több más festmény esetében is a közös előképek, felhasznált metszetek magyarázzák. A Világosító Szent Gergelyt ábrázoló képek területén kétféle ikonográfiái típust különíthetünk el, így az első Trdat király megkeresztelését ábrázolja, a második típus központjában a keresztelés-jelenetet egy narratív keret övezi, mely Szent Gergely megkínzását medalionokba foglalt képek formájában meséli el. E második típushoz tartozik a máramarosszigeti oltárkép is, melynek megértéséhez elengedhetetlen a szent életének és legendájának ismerete.4 Világosító Szent Gergely (örményül Szurp Grigor Luszarovich) a III. században született Örményországban. Atyja meggyilkolja az ország uralkodóját I.Khosrov királyt, minek következtében megölik őt és egész családját. Az újszülött Gergelyt dajkája keresztényként neveli fel. Felnőttként családot alapit, feleségül vesz egy keresztény lányt, majd 2 fiúgyermekük születik. A későbbiekben, Rómában katona, majd 286-ban a perzsák ellen harcol abban a seregben, mely Trdat herceget, a meggyilkolt Khosrov király fiát az örmény trónra segíti.5 Mivel Gergely megtagadja a hálaáldozat bemutatását Diana istennőnek, ezért Trdat megkínoztatja, majd 14 esztendőre egy verembe zárja. Mikor a király megbetegszik és nővére tanácsára Gergelytől kér segítséget a gyógyuláshoz, Gergely megvilágosítja elméjét és meggyőzi, hogy térjen át a keresztény hitre. Közben 301 -ben Gergelyt püspökké szentelik, ki visszatérvén Örményországba először megkereszteli a királyi családot, a nemeseket, majd tömegesen a népet az Eufrátesz folyóban. A későbbiekben embereket térit keresztényhitre, templomokat, kápolnákat, kolostorokat alapit, majd 325 körül, remeteként hal meg egy sziklás barlangban. Az általunk bemutatott oltárképen 16 medalion található, az alsó részén örmény „Szent Gergelynek az örmények megvilágosítójának megkinzatása”6 valamint latin nyelvű felirattal „Szent Gergely első örmény pátriárka (püspök) mártíromsága és csodái”, mely egyben a kép témája és címe is. Az oltárkép ikonográfiái előképének Franz Kari Heissig augsburgi mester 1770 körül készült rézmetszetét tartják7, mely a kolozsvári Erdély Nemzeti Történelmi Múzeum tulajdonában található. A festmény egy többalakos kompozíció, melynek középpontjában III.Trdat király megkeresztelését láthatjuk. Az ősz szakállú idős Szent Gergely díszes püspöki ornátusban - aranyszínű pluviáléban és mitrában, kék stólával - bal kezében kettős keresztet tart,8 míg jobb kezével egy kagyló formájú tárgy segítségével szentelt vizet csorgat az előtte térdeplő király fejére, mely egy díszes keresztelő kút fölé hajol. Az ifjú barna hajú és szakállt viselő király, derékban megkötött fehér inget és egy arany rojttal szegélyezett vörös köpenyt visel, a lábán kék saru látható. A földön, közel hozzá királyi attribútumait, a jogart és a koronás turbánt láthatjuk. Ez a központi kompozíció két részből épül fel. Az alsó regiszterben a földön, a király megkeresztelését mutatja be a festő, ahol a püspök, király, királyné és még három az udvarhoz tartozó személyt látha-3 Pál Emese, Az erdélyi örmények szakrális művészeti értékei, http:// kisebbsegkutato.tk.mta.hu/.../az_erdelyi_ ormenyek_muveszeti_ertekei. 4 Pál Emese, Világosító Szent Gergely ábrázolásai Erdélyben, http://kisebbsegkutato.tk.mta.hu/.../vilagosito_szent_ gergely_abrazolasai_Erdelyben.pdf. 5 Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu/G/Gergely html. 6 Örményből fordította Dr. Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke. 7 Nicolae Sabău, Metamorfoze ale barocului transilvan. II. Pictura. Cluj-Napoca, 2005, p. 248. 8 Latinul crux gemina. 381
