Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 35/2. Volum aniversar 1969-2019 (2019)
Conservare - restaurare
tunk. Az égi szférát megjelenítő felső részben találjuk a Szentháromságot, Atya, Fiú a keresztet tartva és a Szentlélek galamb formájában, közre fogva a földgolyót, melyen egy kereszt látható. A két rész között a háttérben építészeti részletek, egy oszlop rész mögül kikandikáló zöld faág, két puttó fej, valamint a felhők között lebegő vörösen izzó tűzoszlop9, tetején kereszttel, amely a legenda szerint a keresztelési szertartás ideje alatt, mint Isten jelenlétének jele, a megkereszteltek feje fölött lebegett. Ezt az égi jelenést, eltérően egyesek oszlopnak, mások pedig gyertyának nevezik. Talán az égő gyertya a helyes megnevezés, hiszen a gyertya „a világosság jelképe, amit Krisztus hozott a világba”10, valamint ebben az esetben Világosító Szent Gergely attribútumaként is felfogható. A narratív keret a kép három oldalának medalionjain keresztül meséli el a szent megkínoztatását, valamint csodálatos megmenekülését, melyet a következőkben a jobb felső sarokból kiindulva fogunk ismertetni. 1. Ágyékkendőben ábrázolva, szétterpesztett lábainál felfüggesztve, jobbján megkínzója forró vízzel beöntést hajt végre rajta, míg balján a király szemléli. 2. Félmeztelenül, fehér bőrzsákkal a fején - mely hamuval van megtöltve és a nyakához van kötve - fél térdre ereszkedve látható, mellette kínzója, balján pedig a király. 3. A hosszú fehér ingben ábrázolt szent oldalra fordított fejét, ketten satuba szorítják. 4. Lábaiba vert vasszegekkel, a király és egy katona járni kényszerítik. 5. Két férfialak a lábait fa szerkezetek közé szorítja, mialatt dicsfénnyel a feje körül, karjait az ég felé tárva, imádkozik. 6. Egyik lábánál fogva felfüggesztve, két oldalról ütlegelik, a feje alá rakott tűz bűzös füstjében. 7. Fölemelt karokkal csuklóinál fogva gerendához kötözve ábrázolják, mialatt hátát egy nagydarab kősó terheli. A kép jobb oldalán itt is a koronát és jogart viselő király látható. 8. A király fölháborodva Gergely ellenállásán, kezeit hátra köttetvén szájába zabolát tétet vastag kötél formájában, melynek két végét ketten tartják. 9. A bal felső sarok képén szétterpesztett kezek- és lábakkal fa rudakhoz erősítve, két oldalról vasszerszámokkal szaggatván húsát, kínozzák. 10. Mivel a kínzások nem törték meg akaratát, a király parancsára tövisekre fektették. 11. Összekötözött kezekkel fára felfüggesztve, a király parancsára lábaira szegekkel bélelt térdig érő csizma alakú vascsöveket verettek, így hagyván a szabad ég alatt. 12. A király jelenlétében egy férfialak tűz fölött üstben olvasztott ólmot önt a szent testére. A legenda szerint a szájába is öntöttek ólmot, mégsem halt meg és beszéde sem sérült. 13. A király utasítására ketten emelik Gergely testét egy verem fölé, amelybe a halálra ítélt bűnözőket szokták bedobni. A kígyókkal és ragadozó állatokkal teli veremben meg kellett volna halnia, mégis 14 évig élt itt, egy keresztény asszony segítségével, aki az évek során élelmet vitt neki. 14. Ebben a jelenetben a szent megkinzatásának végét, valamint szabadulásának kulcsát láthatjuk, amely a Római Birodalomból idemenekült 37 keresztény szűz kivégzését sugallja. A jelenet Szent Hripszimét ábrázolja, amint kegyelemért a király felé fordul, mielőtt a kivégzője kardja lesújtana rá, a háttérben a kivégzett szüzek szellemeivel. Mivel a király e tettének borzalmától búskomorságba esik, udvarához tartozó emberei, felvidítására vadászatot rendez, azonban mielőtt még kiérnének a városból, a király elméje elborul és őrjöngve szaggatni kezdi saját öltözékét, majd húsát, végül vaddisznóvá változik több nemes és katonával együtt, akik a szüzek kivégzésében segédkeztek. Ennek orvoslására, a király nővére angyali sugallatra kiszabadította Gergelyt fogságából, mivel csak ő segíthetett. 9 Latinul columna ignis 10 Jutta Seibert, A keresztény művészet lexikona, Corvina, Budapest, 1986, p. 109. A máramarosszigeti Borromeo Szent Károly plébániatemplom festményeinek restaurálása 382
