Porumbăcean, Claudiu (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări. Seria istorie-etnografie-artă 32/2. (2016)
Etnografie
Szilágyi Levente viszonyként nevezi meg a szakirodalom,17 s ennek különböző fokozatai vannak, melynek sarkalatos állomása, amikor a két régió gazdasági ereje közt nagy különbségek vannak. Ilyenkor csak úgy jöhet létre az egymásrautaltsági viszony, ha a szegényebb nyersanyagban, emberanyagban kitölti azt az űrt, amelyre a másiknak szüksége van. Idővel persze ezek a különbségek kiegyenlítőd(het)nek. A gazdasági egymásrautaltság megadja a hátteret a társadalmi és egyéni kapcsolatok kialakításának, amely újabb gazdasági vagy akár kulturális szálak kialakulásához vezethet. Miért különleges helyek a határterületek? A határ mentén élőket áthatja a nemzetköziség, melynek megnyilvánulása a rutinszerű bevásárlási, üzleti vagy szórakozási jellegű határátlépés. Másrészt pedig már hozzászoktak a határ által generált konfliktusokhoz, megtanulták kezelni a másságból fakadó ellentmondásokat. Tisztában vannak azzal, hogy a határ állandó konfliktusforrást hordoz, de ezzel egy időben szakértői az etnikus interakcióknak, generációk során megtanulták hogyan léphetnek túl a másság határain. Ezek a tapasztalatok alkotják a határlakók értékrendjét, gondolkodásmódját és viselkedését. A nyelvhasználat társadalmi szabályozása a nemzetköziség hatására a határtérségben kevésbé szigorú, mint a centrális területeken A határt intenzíven használók számára a nyelvhasználatnak a funkcionális oldala a meghatározó, a szimbolikus szempontok számukra másodlagosak. Ezért az alábbi példákban magam is a nyelvhasználati stratégiák különböző pragmatikus motivációit szeretném bemutatni. Ukrán és román nyelvhasználat Magyarországon a hármas határ térségében A magyar-román-ukrán hármas határ térségre napjainkban jellemző határokon átívelő kapcsolatokban Magyarország gazdasági és kulturális tekintetben is kulcsszerepet tölt be. Minthogy a hármas határ térség alapnépessége magyar, ezért a határokon átívelő kapcsolatok is jellemzően magyar-magyar kapcsolatok, amelyek egyenlőtlenül oszlanak meg, sokkal inkább beszélhetünk kettősségekről, mint hármasságról. Kutatásaim során az egyházi szervezésű eseményeken kívül nem találkoztam olyan jelenséggel, amelyben a három ország határ menti területeinek népessége azonos súllyal venne részt.18 A romániai és ukrajnai területek közötti kapcsolatoknak mind a minősége mind a mennyisége elmarad a magyarromán és magyar-ukrán viszonylatokban tapasztalhatótól. Ennek okait Magyarországnak a határokon túli magyarok felé anyaországként való viszonyulásában, másrészről pedig a már említett gazdasági fölényében látom. A határok átjárhatósága, a határhasználat intenzitása a mérhetőség tartományába helyezi az előbbi kijelentést. A híd és az ajtó metaforapár értelmezési síkján a határátkelők jelentik az ajtókat. Ha számba vesszük ezeket, láthatjuk, hogy a hármas határ pont 60 km-es körzetében éppen a román-ukrán határon a legszűkebb az áramlás keresztmetszete, egyetlen határátkelő áll rendelkezésre. A magyar-román határon kettő,19 a magyar-ukrán határon pedig három határátkelő található. 17 Martinez, i.m., Parker, Bradley J.: „Toward an Understanding of Borderland Processes”. American Antiquity. 71:1 (2006). 77-100. 18 Túrái Tünde - Mészáros Csaba, szerk.: Hármas határok néprajzi nézetben. Budapest, MTA BTK Néprajztudományi Intézet, 2015. 194. 19 A magyar-román határ átjárhatóságát Románia schengeni térséghez való csatlakozása nagymértékben javítani fogja, a határon való átjáráshoz szükséges infrastruktúrát további három helyszínen kiépítették már (Garbolc-Szárazberek, Zajta-Nagypeleske, Szatmárnémeti-Fehérgyarmat kerékpárút a Szamos gátján). 335
